Cebes
Cebes, Καβης. Szül. Thebaeben; Socrates tanítványa (Xen. Men. 1, 2, 48. 3, 10, 17. Plat. Phaedon). Suidas három munkáját említi (’Εβδομη, Φρυνιχος és Πλιναξ), de csak az utolsó maradt fönn Tabula Cebetis közkeletű néve. E mű allegorikus rajza az emberi lélek állapotának a testtel való egyesülése előtt. Hitelessége nem minden kétségen felül áll. A múlt századokban a gymnasiumoknál kedvelt olvasmánya volt. Hazánkban is olvasták mind a Jézus Társaságnak mind a protestánsoknak nagyobb iskoláiban. – Irodalom: Kisebb kiadások. Salmasiusé (1640), Gronoviusé (1689) és Koraisé (1826). Újabban többször adták ki. Hazánkban kiadatott Debreczenben 1744-ben. Fordították Liptay Sámuel (Buda, 1821); ifj. Kis János (Pest, 1825) és Toldy István (Pest, 1861). F. E.
