Aristogiton
Aristogiton, ’Αριστογειτων. – 1. L. Harmodius. 2. Attikai szónok, Demosthenes és Dianrchus szónokok ellenfele, kiknek vádjai ellenében nehány, most már elveszett beszédben védekezett. Jelentőséget ránk nézve csak a nagy szónokokhoz való viszonya ád neki, különben nyersszavú, formátlan szónok volt, arczátlan sycophanta (épen ezért mellékneve: ο κυων). Lycurgus és Hyperides is ellenfelei voltak; az előbbi őt, az utóbbit ő vádolta. Főforrásainak rá nézve a Demosthenes és Dinarchus-féle vádbeszédek; a Dem.-félék (melyek különben nem D.-től valók) a Lycurgus-féle ενδειξις, a Dinarchusé a Harpalus-féle megvesztegetés ügyében. – Irodalom: Töredékei Baiter és Sauppnéál (oratt. Att. II. kt.). V. ö. Schäfer, Demost. u. seine Zeit (III. 296, 314; B. 113, kk), Blass, die att. Bereds. III. (2, kiad. 1893. 408–418). Weil, Plaidoyers pol. de Dém. II, 287 kk. 353 kk. GY. GY.
