Aradus,
Aradus, ’Αραδος. – 1. A legészakibb phoeniciai város, az Ó Szöv. Arvad, Árad (Ezech. 27, 8. 11), m. Ruád, sziklás szigeten, kerülete 7 stadium volt, a szárazföldtől 20 stadiumnyira; régtől fogva híresek voltak tengerészei; a Seleucidák uralma alatt, Tyrus és Sidon hanyatlása óta jutott hatalomra és területe öregbedett; asylum-joga volt; a philippii csata után ostromolták; ekkor sokat szenvedett s ennek következtében a szárazföldön vele szemben fekvő gyarmata, Antaradus (l. ezt) túlszárnyalta. Arr. 2, 13, 7. 20, 1. Dio Cass. 48, 24. 49, 22. Strab. 16, 753. Ptol. 5, 15, 27. Jos. ant. 1, 138. 13, 367. 14, 323. Diod. Sic. 36, 6. Polyb. 5, 68, 7. Plin n. h. 2, 227. 5, 78. 128. – 2. A perzsa öbölben levő sziget m. Arad v. Muharrak, Tyrusszal (l. ezt) együtt a mostani Bahrejn szigetekhez tartozik. Strab. 16. 766. 784. Ptol. 6, 7, 47. – Irodalom: Movers, Die Phönizier, II. 98 s k. Pietschmann, Gesch. d. Phönizier, 36–9. l. A Sprenger, Die alte Geographie Arabiens (Bern, 1875), 154–5 l. G. Maspero, Hist. ancienne des peuples de l’Orient2. P. K.
