Zsilinszky Mihály,
Zsilinszky Mihály,
b. t. tanácsos, ny. államtitkár, történetíró, szül. 1838. máj. 1. Békéscsabán. Elemi iskoláit szülőhelyén és Orosházán, a gymnasiumot Szarvason végezte. 1858. a pesti prot. theologiai akadémia hallgatója lett s egyidejűleg nevelősködött Fabiny Teofil családjánál. Két év mulva külföldre ment, a hallei és a berlini egyetemre, majd beutazta Németországot, Svájczot, Franczia- és Olaszországot. 1861. megválasztották a szarvasi főgymnasium tanárának, hol a magyar irodalmat és történelmet tanította, e mellett mint egyházi szónok is sikerrel müködött. 1874. családi okokból lemondott tanári állásáról s idejét tudományos buvárlatoknak, valamint egyháza és megyéje ügyeinek szentelte. Előbb a csabai egyház, majd a békés-csanádi ev. egyházmegye választotta meg felügyelőjének. 1875-től kezdve mint országgy. képviselő a szabadelvű párt tagja volt. Először a gyomai kerületet képviselte két ülésszakon át, majd 1881–9. szülővárosát. Élénk részt vett a tanügyi és gazdasági kérdések megvitatásában, tagja volt a horvát regnikoláris deputationak és az alapok és alapítványok jogi természetének meghatározására kiküldött bizottságnak. Egy ideig mint a képviselőház jegyzője is müködött. 1889. Csongrád, 1892. Zólyom vármegye főispánja, 1895. február 20. pedig vallás- és közoktatásügyi államtitkár lett. 1906. nyugalomba vonult s ekkor a király b. titkos tanácsosi czímmel tüntette ki. 1896. ismét föllépett képviselőnek s a békéscsabai választókerületet képviselte, 1901. ismét megválasztották. 1898. a bányai ág. ev. egyházkerület világi felügyelője lett, 1911 óta ugyannak világi elnöke. A koaliczió idején visszavonult a politikától, újabban azonban ismét fellépett munkapárti programmal s jelenleg a szarvasi kerületet képviseli. 1911. a kolozsvári és genfi egyetemek díszdoktori oklevéllel, a király pedig a Lipót-rend közepkeresztjével tüntették ki. A. M. Tud. Akadémia 1878. levelező, 1899. rendes tagjává választotta. Számos társulatnak elnöke, illetőleg választmányi tagja.
Számos kisebb czikkének felsorolását l. az Akad. Almanach köv. köteteiben: 1881. 207., 1884. 242., 1885. 227., 1886. 238., 1887. 245., 1889. 260., 1892. 183., 1895. 219., 1898. 183., 1911. 243.
Munkái:
1. Az egyetemes tört. főbb eseményei életirati vázlatokban. I. és II. rész. Budapest, 1866. (az I. rész 7. kiadása 1899. a II. rész 5. k. 1889.)
2. A magyar költészet és szónoklat kézikönyve. Budapest, 1868.
3. Kossuth a magyar nép szívében és költészetében. Budapest, 1868.
4. Magyar hölgyek. Történeti élet- és jellemrajzok. Budapest, 1871.
5. Wilim János békéscsabai ev. tanító életrajza. Gyula, 1871.
6. A széptan előcsarnoka. Budapest, 1872. (2. k. 1897.)
7. Szarvas város történelme és jelen viszonyainak leírása. Budapest, 1872 .
8. Keresztyén hit és erkölcstan. Budapest, 1872. (2. k. 1891. 3. k. 1902.)
9. Thessedik Sámuel önéletírása. Budapest, 1873.
10. Széptani levelek (Horovitz után). Budapest, 1873.
11. A Fölvilágosodás keletkezésének és befolyásának történelme Európában (Lecky ut. ford.) Budapest, 1873.
12. Az 1848-iki forradalom történelme Lamartinetől (ford.). Budapest, 1873.
13. Adalékok a szarvasi ev. egyház legújabb történeteihez. Szarvas, 1874.
14. Monumenta diplomatica com. Békésiensis. (Haan Lajossal együtt). Szarvas, 1877.
15. Kupeczky János (Olcsó. Kvt. 63.). Szarvas, 1878.
16. Nagy férfiak szerepe a történelemben (Akad. Értekezések a társ. tud. köréből). Szarvas, 1880.
17. Palaczky Ferencz emlékezete (Akad. Értekezések a társ. tud. köréből). Szarvas, 1880.
18. Virág Benedek mint történetíró. (Kny. a Századokból). Szarvas, 1880.
19. A magyar országgyűlések vallásügyi tárgyalásai a reformatiotól kezdve. I. köt. Szarvas, 1881. II. k. 1891. III. köt. 1893. IV. k. 1897.
20. Az 1609-iki pozsonyi országgyűlés történetéhez. (Ért. a tört. t. köréből.) Szarvas, 1882.
21. Az 1681-iki soproni országgyűlés történetéhez (Ért. a tört. t. köréből.). Szarvas, 1883.
22. Az 1637–8-iki pozsonyi országgyűlés történetéhez (Ért. a tört. t. köréből.). Szarvas, 1884.
23. Horvát István. Szarvas, 1884. (Kny. a Hazánkból).
24. Az 1646-iki tanácskozmány (Ért. a tört. t. köréből). Szarvas, 1886.
25. Lónyay Zsigmond és a nagyszombati béketanácskozmány (Ért. a tört. t. köréből). Szarvas, 1886.
26. Törös János szerepe a linczi békekötésben (Ért. a tört. t. köréből). Szarvas, 1886.
27. Az eperjesi tanácskozmány 1647–48-ban (Ért. a tört. t. köréből). Szarvas, 1887.
28. Az 1708-iki országgyűlés történetéhez. (Ért. a tört. t. k.) Szarvas, 1888.
29. Egy forradalmi zsinat története. Szarvas, 1889.
30. A linczi békekötés és az 1647-iki vallásügyi törvényczikkek története. Szarvas, 1890.
31. Csongrád vármegye főispánjai. (Kny. a Századokból.) Szarvas, 1891.
32. Emlékbeszéd Haán Lajos levelező tagról. (Akad. Emlékb.). Szarvas, 1893.
33. Széchenyi és a nemzetiségi kérdés. (Kny. a Nemzetből.) Szarvas, 1894.
34. Taine H. Adolf mint történetíró. (Értek. a tört. t. k.) Szarvas, 1895.
35. Tájékoztató a külföldi egyetemeken magyar ifjak számára tett alapítványi ösztöndíjakról. Szarvas, 1897.
36. Csongrád vármegye története. I. Szarvas, 1897. II. 1898. és III. 1900.
37. Kermann Dániel evang. püspök élete és művei. Szarvas, 1899.
38. Emlékbeszéd Szathmáry György r. t. felett. (Akad. Emlékb.). Szarvas, 1899.
39. Megnyitóbeszéd (a bányai ker. közgyűlésén). Szarvas, 1900.
40. A magyarhoni protestáns egyház története, a művelt közönség számára. Bpest, 1907.
41. B. Radvánszky Béla emlékezete. (Egyházunk nagyjai.) Szarvas. 1908.
42. Az 1848-iki vallásügyi törvényczikk története. Szarvas, 1908.
43. Miről van szó? Válaszul némely támadásokra. Szarvas, 1908.
44. A hazafiság és nemzetiség kérdéséhez. (Kny. a Beöthy-albumból.) Szarvas, 1908.
45. Papi kongrua és a jogegyenlőség. Szarvas, 1908.
46. Dr. Székács József. (Egyházunk nagyjai.) Szarvas, 1909.
47. A szent István korabeli keresztyénség. Beszterczebánya, 1910.
48. Wallaszky Pál ev. lelkész élete. (Egyházunk nagyjai.) Bpest, 1910.
49. Az 1610-ik évi zsolnai ev. zsinat háromszázados emlékünnepén. Selmeczbánya, 1910.
50. A római katholikus autonomiáról. Budapest, 1911.
Szerkesztette a békésmegyei régészeti és művelődéstörténeti társulat évkönyveit és a Részvét cz. albumot (1881).
Akad. Almanachok 1879-től kezdve
Petrik és Kiszlingstein Könyvészete.
M. Könyvészet 1901-től.
Pallas .Nagy Lex. XVI. és pótk.
Sturm-féle Országgyűlési Almanach 1910–5.
Uj M. Athenás.
Szentes és Vidéke, 1889. 24.
Prot, Uj. K. Naptár 1890.
Vas. Ujság 1895. 9., 1902. 12., 1905. 10.
Ország Világ 1895. 9. 1902. jun. 22.
Theol. Ismeretek Tára III.
Budapesti Hirlap 1907. 113. sz.
