Somogyi Gedeon,
Somogyi Gedeon,
megyei levéltárnok, szül. 1783. Tót-Vázsonyban (Veszprémmegye), hol atyja birtokos nemes és ref. esperes volt. S. iskoláit a pápai ref. kollegiumban végezte, hol akkor az ifjakat kizárólag a papi pályára képezték. 1805 tavaszszal, az akkori szokás szerint rektóriára ment Pákozdra (Fehérm.). Itt csak egy évet töltött és mivel világi pályához jött kedve, 1806. novemberben a pozsonyi jogakadémiába lépett. Joggyakorlatát is elvégezvén a veszprémi első alispán mellett, letette az ügyvédi vizsgát Pesten és vármegyei szolgálatba lépett: az első tisztujítás alkalmával rendes járásbeli esküdt lett, de a másodiknál, egészségi tekintetből, a nyugalmasabb levéltárnoki állást vállalta el és ebben maradt haláláig, mely 1821. decz. 2. történt Veszprémben. Szenvedélye volt az irodalom kedvelése; a római, görög, német és franczia költőket eredetiben olvasta. A magyar nyelvujítás mozgalmai iránt sem maradt érzeketlen, s bár nem volt ellensége a mérsékelt újításnak, a tulzást rosszalta. Ez birta rá, hogy a Mondolatot, melynek egy írott példánya történetesen jutott kezéhez, kibővítse és többek buzdítására sajtó alá adja.
Munkái:
Mondolat. Sok bővítményekkel és egy kiegészített új szótárral együtt. Angyalbőrbe kötve, egy tünetforint. Dicshalom (Veszprém) 1813. Rézmetszetű torzképpel. (A röpiratnak Mondolat cz. része Debreczenben készült. Ismeretes a nagy felzudulás, melyet ezen munka az irodalomban támasztott; az ortologusok örömmel fogadták, Kazinczy és hivei pedig felháborodással. Különben a röpiratnak meg volt a hatása, mert az újítók túlzásait lehűtötte. Választ írtak ehhez Kölcsey és Szemere; S. válaszát Petronius-fordításához fűzte 1819.)
Értekezés a magyar verselés módjáról és fordításokról. Tlt. Petronius Arb. nevezetesebb verseinek mértékes fordításával együtt. U. ott, 1819. (A bevezetésben: Válasz a Mondolatra-felelőkhez és recensekhez.)
Hazai és Külföldi Tudósítások 1821. II. 50. sz.
Budapesti Közlöny 1870. 97. sz.
Figyelő I., IV–VI.
Petrik Bibliogr.
Kath. Szemle 1890. 704. l., 1891. (Takáts Sándor.)
Pallas Nagy Lexikona XV. 77. lap.
Irodalomtört. Közlemények I., II., IV., VII., IX.
Kazinczy Ferencz Levelezése VII., XI., XII., XV–XVII.
