Czikkei a M. Nyelvőrben (1893. A beszterczei szójegyzék, Tézsola, tézsla, 1894. Szómagyarázatok, Örökkön örökké, Mafla, Surol, Darabant, Diéta, Cimer, 1895. Német vendégszók, Hocos, Egrës, Folnagy és Folnegovics, 1896. Vatalé, Még egyszer a folnagy, Pótlások olasz jövevényszavainkhoz, A lesz mint időképző, Keltys, 1897. Fëcs-tej, Furik, Gárf, Taraczk, Német jövevényszók, Körözs vagy Kőrösfolyó? Heyden Sebald beszélgetései, Erdélyi szász jövevényszók, 1898. A Jordánszky és Érdy-kódexhez, A bécsi és a müncheni kódex irói, Szavaty, zavagy zavat, Dőzsöl, 1899. Kalangya, Lőcs, Jól néz ki, Két ritka szó, Bakos, Bána, Csuforog, Karcos? Köczög, Pocak, Pőtye, pötye, Szavatos, 1900. A zivatar szó családja A baskir-magyar rokonság, Bürü, Brassó és Kronstadt, A német jövevényszókhoz: belcs, lőcs, Szláv jövevényszók, Tabán, Az orosz császári akadémia szótári munkássága, Szónyomozás, Bockó, bocog, Csarna, Indok, Rába, Rábcza, Zerna, 1901. Dajnál, Julián jelentéséhez, Brákon, A müncheni kódexhez, Horgas, Buta); az Erdélyi Múzeumban (X–XII. 1893–95. Az uj magyar Tájszótár, ism., Schlägli szójegyzék, Szegedi Gergely Énekeskönyve, Oblak, Vatroszlav, Haşdeu-ról, Német és magyar szólások, Ismeretlen magyar számolókönyv, nyelvészeti ismertetés, Csizmadia, Dőzsöl, Szavatos); a Nyelvtudományi Közleményekben (1894. Az igenevek: Péter János, Az igenevek használata, Kombinált igeidőalak, Pótlások jövevényszavainkhoz; Karapol, Kappan, 1895. Szláv szavainkról: Asbóth O., A szláv szók a magyarban, Helyhatározó demonstrativ elemek: Gieswein S. füzete, Kotorgárt, zsarol, perzsel, Tröster János, Német szófejtés: Kluge Fr., Etymologisches Wörterbuch, Török oszmanli eredetű jövevényszavainkhoz, Adatok a szlávság magyar elmeihez, Az erdélyi szászság magyar jövevényei: Jacobi Gy. értekezése, 1896. Adatok a szláv jövevényszók korához, A szlovén nyelv szótára: Wolfov Slovar-nak ism., Veles, velez, velencze, Iromba, A 3-ik személyű névmás j-kezdetű alakja az osztyákban, Fena, Fáré, Követ fújni, 1897. Ismeretlen magyar Calepinus, Geréb, Sarjú, 1898. A gyöngyösi glosszák, Magyar-horvát glosszák, Magyar jövevények az erdélyi szászok nyelvében, A schlägli és beszteczei szójegyzék, Egy rejtelmes szó: Leubezes, Rákos, 1899. Egy XVI. századbeli palócz-orosz szójegyzék, 1900. A Festetich-codex egy ismeretlen másolata); az Ethnographiában (1895. Cseh-szláv ethnographiai kiállítás Prágában, 1896. A «birkás»-al való járás Szarvason, A «Hajnal»-al való járás, 1897. Könyvtári jelentés, 1898. A szlávság eredetéről, Régi ráolvasás, 1899. Volf György szláv kutatásai a külföldön és könyvismertetések); az Egyetemes Philologiai Közlönyben (1895. Dutka = dukát? és könyvism.); az Irodalomtörténeti Közleményekben (1895. A legrégibb magyar jezsuita-dráma); a M. Könyv Szemlében (1899. Magyar grammatika a kijevi tanítóképző könyvtárában); a Budapesti Hirlapban (1899. 16. sz. Az orosz huszárság története).