Mangold Lajos,
Mangold Lajos,
bölcseleti doktor, főreáliskolai tanár és egyetemi magántanár, előbbinek fia, szül. 1850. febr. 28. Pozsonyban; a gymnasiumot Nagyszombatban és Pozsonyban, az egyetemet 1869-től Bécsben végezte s a történelmi seminariumnak ösztöndíjas tagja lett; miután 1873–74-ben az önkéntesi évet is leszolgálta s a tiszti rangot elnyerte, 1874-ben Bécsben tanári oklevelet nyert. 1875-ben az aradi főgymnasiumhoz került a történelem és földrajz rendes tanárának. 1880-ban helyettes tanár minőségében Budapestre az egyetemhez, 1881. pedig a VI. (most V.) kerületi állami főreáliskolához, hol a történelmet, földrazot és a német nyelvet tanítja. Egyúttal az ókori történet és a keleti népek történetének magántanára az egyetemen. A berlini történeti társulat levelező tagja.
Rendes munkatársa volt 1878–95-ig a Sybel-féle Historische Zeitschriftnek (évi jelentések a magyar történelmi irodalomról és könyvismertetések); 1882 óta a berlini Jahresberichte der Geschichtswissenschaftnak (1882–86-ig az angol történeti irodalomról, 1884 óta pedig a magyar történeti irodalomról ír évi jelentést, körülbelül 8700 munkáról), továbbá a Münchenben megjelenő és a Görres-társulat által kiadott Historisches Jahrbuchnak 1886 óta magyarországi referense; a Deutsche Zeitschrift für Geschichtswissenschaftnak 1890–1895-ig magyarországi bibliographusa. Munkatársa volt még a lipcsei Bibliographischer Anzeigernek, az osztrák Gymnasial-Zeitschriftnek, az Oesterreichische Literaturblattnak (1892) és az Oesterr.-Ungarische Revuenek (1892. A m. történelmi társulat működésének ismertetése); a Századokban 1881 óta több könyvismertetést írt és a hazai s hazánkat érdeklő külföldi irodalom és a bibliographia rovatvezetője 1886 óta; a Hadtörténelmi Közleményekben is 1889–95-ig a magyar hadtörténelmi repertórium szerkesztője volt (külön 1890. I. Mátyás király hadi történetének bibliographiája). A Pallas Nagy Lexikonában az egyetemes történelem szerkesztője s egyik írója. A classikai Real-Lexikon számára számos czikket írt és munkatársa a Deutsche Literaturzeitungnak (1900 óta) és a Meyer-féle Lexikonnak (a pótkötetekbe 1898 óta a Magyarország és mellékországairól szóló földrajzi és statisztikai czikkeket írja, az 1901. őszén tervezett új kiadás számára pedig az összes hazai czímszavakat dolgozza fel, a szépirodalmi czikkek kivételével). Nevezetesebb czikkei az Országos Tanáregyesület Közlönyében (1881–82. A latin nyelv elterjedése a római birodalomban és 1881–1883. könyvism.; 1882–83-ban egyik társszerkesztője volt); a M. Tanügyben (1883. Ujabb történelmi kutatások); a Századokban (1885. Ujabb munkák Sutart Máriáról, 1886–1888. könyvism.; 1892. Az ujabb angol történelmi irodalomról).
Munkái:
1. Világtörténelem. I. Ókor (Müller Dávid nyomán). Bpest, 1878. (2. czímkiadás. U. ott, 1886. Ism. Századok 1878., Bud. Szemle XVIII).
2. Világtörténelem középiskolai haszálatra U. ott, 1878–79. Három kötet. (2. képekkel és történeti térképekkel teljesen átdolg. kiadás 1883–85., 3. kiadás 1889–92., 4. kiadás 1894–1895. és 1899–1900. U. ott. Ismertette: Országos Középiskolai Tanáregylet Közlönye XI. 1878–79., XIII. 1879–80. Olaszra fordították Fest Aladár és társai Fiuméban).
3. A legújabb kor története. A franczia forradalomtól napjainkig. A VII. reáliskola használatára. U. ott, 1879. (2. átdolg. kiadás. U. ott, 1885. Különnyomat a Világtörténelem középiskolák számára cz. munkából.)
4. A magyarok oknyomozó történelme, tanodai s magánhasználatra. A középtanodák VIII. osztálya számára. U. ott, 1883. (Ism. Századok 387. l. 3. kutfői jegyzetekkel és bibliographiával bőv. kiadás. U. ott, 1896.)
5. VIII. Henrik angol király. Jellemrajz. U. ott, 1883. (Különnyomat a budapesti VI. kerületi főreáliskola Értesítőjéből.)
6. A magyarok története középiskolások alsó osztályai és polgári iskolák használatára. Térképekkel és illustrátiókkal. U. ott, 1883. (2. kiadás. 1885., 3. k. 1887., 4. jav. k. 1889. mellékletül Magyarország történeti térképe, rajzolta Helmár Ágost, 5. kiad. 1890. és jav. kiadás 1898. Ugyanott, 6. ádolgozott és bővített kiadás. Ugyanott, 1900. Ismerteti az Országos Tanáregylet Közlönye XIX. 1885–1886. Ruménre ford. Goldis Vazúl. Brassó, 1890. 2. k. 1899.).
7. Világtörténelem polgáriskolák és rokon intézetek számára. U. ott, 1885. (Ebből külön-külön kiadás jelent meg a fiú- és leányiskolák számára, 2. teljesen átdolgozott k. 1888., 3. k. 1896. Ugyanott.)
Ezeken kívül átnézte ismételten és résztben átdolgozta Ribáry Ferencznek Világtörténetét (4. kiadását 1876-tól) és Magyarország történetét (4. kiadását 1883-tól).
Szerkesztette a Magyar Mentort. Gymnasiumi és reáliskolai tanuló Zsebnaptárát 1880–1886. tanévekre (I–VI. évf.) Pozsonyban.
Lakatos Ottó, Arad története. Arad, 1881. 27. l.
M. Könyvészet 1886., 1890., 1893–95., 1898.
Kiszlingstein Könyvészete.
Pallas Nagy Lexikona XII. 276., XVIII. 217. l.
Himpfner Béla, Az aradi kir. főgymnasium története. Arad, 1896. 96. l.
