Kereskényi Gyula (kereskényi),
Kereskényi Gyula (kereskényi),
esperes-plébános, szül. 1835. ápr. 9. Léván (Barsm.); gymnasium hat osztályát szülővárosában és Nyitrán végezte; 1850-ben a pannonhalmi Benedekrend tagjai közé vétetett föl; itt végezte az első noviciatust, két évig a bölcseletet és egy évig a theologiát hallgatta. 1854. okt. a Benedekrendiektől bucsút vett és még azon évben a csornai premontrei rendbe lépett, hol 1854–55-ben az újonczévet töltötte s azon évben a II. évi s 1855–56-ban a III. évi theologiát is elvégezte. 1857–58. Keszthelyen gymnasiumi tanár volt, hol a latin és görög nyelvet tanította. Ekkor a rendet elhagyta s Bécsbe ment magát a görög és latin classicusokban kiművelendő, hogy világi tanár lehessen; 1859-ben azonban anyja kérésére ismét a papi rendbe lépett, 1859. okt. 25. jelentkezvén a székesfejérvári püspöknél és a vizsgák letevése után 1860. márcz. 9. fölszenteltetett. A püspöki udvarban mint actuarius, majd mint segédlelkész működött 1860. szept. 1-től Bodajkon, 1861. máj. 1-én Bogdányban, 1863. szept. 1. Török-Bálinton, 1866. szept. 1. Érden. 1867-ben tárnoki administrator volt. 1868. deczember 12. Érdre plébánosnak neveztetett ki. 1874-ben kiadott régészeti (Érd és Batta, Százhalom) munkája Rómer Flóris figyelmét fölkeltette s ennek buzdítására 1875-ben az érd-battai határban fölásatta a kúnhalmokat és a római hypocaustumot; leleteivel a magyar miniszterium elismerő oklevelét nyerte ki. 1885-ben püspöke kerületi esperessé nevezte ki.
Czikkeket írt a Religióba (1860. A nevelésről). a M. Államban (Krisztus Pilátus előtt, bölcseleti elmélkedés, 1890. 184. sz. József Ágost főherczeg mint magyar író); a Szabadságban (A római milliarékról, A katholikus tanintézetek neveléséről); a Nemzeti Politika rendes munkatársa volt.
Munkái:
1. Érd (Hamzsabég) és Batta (Százhalom) községek történeti vázlata. Székesfehérvár, 1874. (Ismertetés Reform 276-ik szám).
2. Ave Mária, boldogságos szeplőtelen szűz Mária tiszteletére. Budapest. 1883. Fényképpel.
3. A vesztaszüz. Vallásos regény a kereszténység első századából. Német eredetiből átdolgozta. U. ott, 1884.
4. Az érdi plébánia története. U. ott, 1886.
5. Szent Istvánnapi egyházi beszéd. Székesfehérvár, 1886.
6. Legujabb lelki Manna. Ima- és énekeskönyv a róm. kath. hivők számára. Bpest, (1889.)
7. Egyházi beszédek, melyeket szerkesztett és különféle alkalommal elmondott. U. ott, 1892.
8. Egyházi beszédek. U. ott, 1894.
Szerkesztette a Katholikus Család cz. vallási, társadalmi, közművelődési s gazdasági hetilapot 1882. júl. közepétől 1883. máj. 26-ig.
Alkalmi költeményeket írt 1868-ban Jekelfalussy Vincze püspök beigtatása alkalmával Örömhangok cz., 1877-ben pedig szonetteket a Székesfejérvári egyházmegye százados ünnepélyére.
Pauer, Historia Dioec. Albaregalensis 470. l.
Petrik Könyvészete.
Kiszlingstein Könyvészete és önéletrajzi adatok.
