Korszak
Korszak H.`ólám, g. aión. A h. kifejezés eredetileg a távoli időt jelenti, mind a múlt (1Móz 6,4; 5Móz 32,7), mind pedig a jövő (1Móz 13,15; 2Móz 14,13; Józs 8,28) vonatkozásában. Alapjelentése: »életkor«, azaz az egész életre kiterjedő eseménysor (pl. 2Móz 19,9; 21,6; 29,9; 5Móz 15,17; 1Sám 1,22; 13,13; 27,12). Ez érvényesül mind az egyéni életre, mind pedig az egyes generációkra, vagy pedig az egész népre (2Móz 32,13; 40,15; Józs 4,7; Bír 2,1; Zsolt 18,51). Az élet elmúltával az életidő is befejeződik, mivel az az egyénhez, a generációkhoz vagy a néphez tartozott.
Ebből érthető meg leginkább az Istent magasztaló formulák értelme: »Áldott az Úr, Izráel Istene, öröktől fogva mindörökre!« (1Krón 16,36). Izráel Isten-magasztalása szorosan kapcsolódik a nép generációihoz, amely sora »örökké« tart (vö. 1Krón 16,15.34). Ezért az »örökké« kifejezés nem valamilyen elvont gondolatot fejez ki, hanem az egyes nemzedékek egymásba kapcsolódó, Istent magasztaló végtelen láncolatára utal (vö. 2Móz 40,15; Ézs 13,20). Izráel örökkévaló ígéreteinek garanciája az »örökké« élő Isten (1Kir 9; 2Sám 7; Ézs 45,17; 55,3).
Az ÚSZ-ben fontos mozzanat az, hogy Isten országa elközelített: a jelenlegi világkorszak végéhez ért, mert Isten országa már itt van. E két világkorszak ellentéte arra szolgál, hogy kiemelje Isten országának más-voltát. Krisztus feltámadása és mennybemenetele után újra visszatér és a halottak feltámadnak. Az ő visszajöveteléig terjedő rövid időben a gyülekezet hirdeti az ev-ot.
Mt ev-ban találkozhatunk az egymásra következő két világkorszak jellemzésével. Az egyik a jelenlegi világ (aión houtosz), a másik pedig Isten eljövendő országa (aión mellón, vö. Mt 12,32). A messiási üdvkorszak eljövetelének és a világ végének égető kérdésére (Mt 24,3) Máté realista választ ad a nagy megpróbáltatás idejének szemléletes bemutatásával (Mt 24,4kk). Hasonlóképpen erre az eszkhatológikus jövőre vonatkozik a búza és a konkoly példázata (Mt 13,36–43.49). Itt azonban nincs dualizmus, a világ nem két hatalom közötti vita tárgya, mivel Isten mindvégig a teremtés Ura marad.
Pál apostol ugyancsak tud arról, hogy ez a világkorszak Krisztus nélküli, gonosz világkorszak (Gal 1,4; 2Kor 4,4; Kol 1,13). A Zsid szintén megemlíti a két világkorszak közötti különbséget (1,2; 9,9.26; 11,3). A 11,3-ban említett »világok« a különböző világkorszakok egymásutániságát jelöli. Az Isten új világa, ha rejtetten is, de már jelenvaló. (Ld. még IDŐ; KOZMOSZ)
VG
