Idegen-légió
Idegen-légió (Légion étrangere), mely a juliusi forradalom után (1830.) minden nemzetblei elégületlenek és politikai menekültekből Franciaországban alakult s első szolgálatait Algeriában tett. 1835 jun. Abd el Kader a Makta-mocsárok közt teljesen megverte. A légió a francia kormány engedélyével még ugyanazon évben spanyol szolgálatba lépett és Don Carlos ellen harcolt s bár itt is nagy veszteségek érték, 1840. résztvett a Miliana elleni hadjáratban, mely alkalommal a rossz élelmezés és bánásmód miatt két (olaszokból és spanyolokból álló) század megszökött. 1854. a kormány mind a két ezredet a Krimbe küldötte, ahol azok több ütközetben kitünvén, különösen Szebasztopol bevételekor szereztek érdemeket. 1859. Mac Mahon hadtestével Felső-Olaszországban harcoltak, mire 1862. a légió feloszlott. Két év mulva azonban III. Napoleon parancsára ujra szervezték s 800 ember részt vett a mexikói expedicióban. A német-francia háboru alatt a Loire melletti ütközetekben alkalmazták. Az 1884 december 12-iki törvény értelmében az I.-t ujra szervezték, s most két ezredből (4-4 zászlóalj) áll. - 1803. alakult egy angol-német légió, még pedig a feloszlatott hannoverai hadsereg tagjaiból (mintegy 17 000) s King's German legion c. alatt mint az angol hadsereg egy része 1805-től kezdve az öszszes európai hactereken működött, különösen a spanyol félszigeten, Franciaország déli részein és első sorban Waterloonál. A légi 1816. feloszlott s tagjaiból állították vissza a hannoverai hadsereget. Az egyes ezredeknek 1866-ig használt jelszavai: Peninsula, Waterloo, Barossa, Garcia Hernandez stb. a légió vitéz haditetteire emlékeztettek. A krimi hadjárat idejében ugyancsak Anglia alakított egy német légiót a feloszlott holsteini hadsereg tagjaiból, mely azonban a béke megkötése folytán déli Afrikába telepíttetett s csak Angliának a zulu-kafferekkel vivott harcaiban vett részt.
