Foggia
Foggia (ejtsd: foddsa), 1. F. Capitanata, tartomány Olaszországban az Adriai-tenger Bari, Potenza, Avellino, Benevento és Campobasso között 7648 km2 területtel, (1891) 393485 lak. (1 km2-re 51 l.). Ny-on az Apenninek kiágazásai takarják, amelyben a Monte-Cornacchia (1151 m.) a legmagasabb. A tartomány ÉK-i részében fekvő félszigetet a Gargano hegycsoport fedi. E kettő közt terül el a több folyótól átszelt Tavogliere di Puglia nevü, olajfákban és legelőkben gazdag sikság. Folyói mind kisebbek; ezek a határán a Saccione és Fortore, továbbá a Candelaro, Cervaro, Carapella és Ofanto. A partok mentén lagunák (Lago di Lesine, di Varano, di Salso és di Salpi) huzódnak el, amelyekből sót főznek. A föld a száraz és meleg éghajlat dacára termékeny; gabonán kivül főképen déli gyümölcsöket, szőllőt, és dohányt terem. Az állattenyésztést a hegyeken található terjedelmes legelők teszik jelentékenynyé; különösen sok a juh. - 2. F., az ugyanily nevü tartomány fővárosa a Puglai sikságon a Cervajo és Celone közt, 197 km.-nyire Nápolytól, vasut mellett, püspöki székhely, (1892) 44000 lak.; igen élénk gabona-, bor-, olaj- és állatkereskedéssel. A rendesen és szabályosan épült városban nagyszámu templom és II. Frigyes császár azon palotájának romjai láthatók, asmelyben harmadik neje meghalt. Lanza hires orvos emlékét egy szobor hirdeti. 1254 dec. 2. e város előtt győzte le a szaracénok segítségével Manfred IV. Ince pápa zsoldos hadait. Anjoui Károly 1266. a városon kemény boszut állott, mivel Konradin pártját fogta. - I. Lajos királyunk 1348 őszén Laczkfy István erdélyi vajdát küldötte a nápolyi királyságba, hogy azt ujra meghódítsa. Először F. várost támadta meg és itt tüntette ki vitézségét. A vezérlete alatt álló magyar sereg döntő rohama oly rettenetes és oly pusztító volt, hogy Tarentói Lajosnak, Johanna második férjének, ott levő hadai megsemmisültek s az ostrom után F. nem városnak, hanem romhalmaznak látszott (Pór Nagy-Lajos. Történ. Értesítő, Temesvár 1887., 138.)
