Alexandrit
Alexandrit (ásv.), sötétzöld színü chrizoberill (l. o.). Igen becses drágakő. 1833-ban az Ural-hegységben (Takovaja, Jekaterinburgtól keletre) azon a napon fedezték fel, amelyen a későbbi II. Sándor orosz cár nagykoruságát ünnepelték, azért Nordenskiöld ajánlatára a chrizoberillnek ezt a fajtáját A.-nek neveztek. Legfőbb jellemvonása, mely őt minden más chrizoberilltől megkülönbözteti, puszta szemmel is észlelhető kétszínüsége (dichroismus). Az A: kristályok ugyanis ráeső fényben smaragdzöld áthaladó fényben vörös szinüek.
Alexandrit.
Sajátságos, hogy ez a két szín, t. i. a zöld és a vörös éppen az orosz hadi lobogónak is a színe, ami még inkább volt jó ok az A:-re való keresztelésre. Hármas ikerkristályokban csillámpalában termett smaragddal, fluorit és egyéb ásványokkal együtt. Ma már az Urálban nem találnak A.-ot, hanem Connecticutban (Haddam mellett), különösen pedig Cejlon szigetén, ahonnan legujabban igen szép A.-kat hoznak. A szép átlátszó s egyenletesen sötétzöld színü A.-k ritkák. A cejloni A.-k nemcsak szépségre nézve vetekednek a hajdani uráliakkai, de ezeknél jóval nagyobbak. Az egykarátos uráli A. már ritkaság volt, a cejloniak között 4 karátosak a legkisebbek. A legnagyobb eddig ismeretes ceyloni A. 63 3\8 karátos, egy. másik 28 23\32 karát sulyos. Az Urálból mint nagy ritkaság került elő egy 25 cm. hosszu, 14 cm. magas és 11 cm. széles üregben 22 nagy szép A: kristály. Drágakőnek nem alkalmas, mert zavaros, nem átlátszó. A.-kristályok 9 cm. szélességben is ismeretesek ugyancsak az Urálból.
