vetemedés
vetemedés [e-e-ë] főnév -t, -ek, -e [ë, e]
1. A vetemedik (1) igével kifejezett folyamat, ill. eredménye: deszkának, falemeznek v. könyvtáblának alakváltozása, elgörbülése. Az ajtó vetemedése. A silány könyvkötő munkában gyakori a vetemedés.
2. (átvitt értelemben, ritka, rosszalló) Vmire (való) vetemedés: az a tény, hogy vki cselekvésében, magatartásában v. beszédében helytelen, elítélendő dologra vetemedik (2). Bűnre, hazugságra, lopásra, rosszra, sikkasztásra, minősíthetetlen kijelentésre (való) vetemedés.
