veszélytelen
veszélytelen [e-e-e] melléknév -ül, -ebb [e]
Olyan, aki, ami nem fenyeget veszedelemmel, nem okoz kárt, bajt, romlást; nem veszélyes. Veszélytelen ellenfél, ember; veszélytelen helyzet, utazás, vállalkozás; veszélytelen terep. A szigetelt vezető veszélytelen. Oldva lön a török és elkezdett vallani: merre Volna veszélytelen út. (Vörösmarty Mihály) Válasszon … valami veszélytelen foglalkozást. (Mikszáth Kálmán)
veszélytelenség.
