tömítés
tömítés főnév -t, -ek, -e [ë, e] (műszaki nyelv)
1. A tömít igével kifejezett cselekvés, eljárás, művelet, ill. az a cselekvés, hogy vmit tömítenek. A csónak, a hajó hézagainak tömítése; a rések tömítése gittel, kátránnyal; a dugattyú, a szelepek, a gáz- és vízvezetékcsövek tömítése. Hamar elkészült a tömítéssel. || a. Ennek eredménye. Gyenge a tömítés. Jól látható a tömítés.
2. Az az anyag, amellyel tömítenek vmit. Elkopott, kiesett, meglazult a tömítés. Azbeszt, gumi, ólom, szurok volt a tömítés.
tömítéses; tömítési; tömítésű.
