több
több számnév, melléknév és főnév
I. számnév, határozatlan tőszámnév (melléknévi) <A sok számnév középfoka.> -en [e], felső fok: legtöbb
1. (rendsz. hasonlítást tartalmazó határozóval v. hasonlító kötőszóval) Vmihez mérten nagyobb számú, mennyiségű, tömegű. → Ezerszer több; egy gonddal több; több mint egy éve; sem több, sem kevesebb: éppen annyi (, amennyiről szó van). Öt hárommal több kettőnél. Ez három forinttal több. Több rajta a lyuk, mint csillag az égen. Több kár, mint haszon. [Álmodik a nyomor.] Kevesebb vért a köhögésnél, És a munkánál több erőt. (Ady Endre) És lész eggyel több lámpa a sötétben. (Babits Mihály) –11 (többes számú jelzett szóval) (régies) A papa… a városon lakva, több bálokba… mehet el. (Krúdy Gyula) || a. Mindig v. mind v. egyre több (és több): az idő haladásával arányban fokozatosan nagyobb számú, mennyiségű, tömegű. Még valahogy szelelt ez a kis húscafat [a tüdő], de mind több üggyel-bajjal dolgozott. (Ambrus Zoltán) Van-e sok beteged? – … – Egyre több és több, – felelte az orvos. (Gárdonyi Géza) || b. <Érzelmileg színezett kifejezésként, kül. bosszúság kifejezésére:> több, mint elég; ez már több a → soknál. Ejnye mordizom adta, ez már több az egynél. (Mikszáth Kálmán)
2. Egynél nagyobb, de közelebbről meg nem határozott (kis) számú. Több személy jelenlétében; több példányban; több üveg bor. Több ízben kerestelek. Több óra hosszat olvasott. Mert több nyelven tudott, újságtudósító lett. (Krúdy Gyula) Amint [a férj] éppen elrendezte maga előtt a papírokat, hogy több hetes postán eligazodjon, az asszonyka odaszól (Móricz Zsigmond) || a. (rendsz. a tíz vmely hatványának megfelelő kerek számot jelentő tszámnévvel kapcs) Kettőnél-háromnál nagyobb, de tíznél kisebb és pontosan meghatározatlan v. meghatározhatatlan számú. Több száz; több ezer; több tízezer; több százezer; több millió; több milliós költség.
3. A legtöbb v. legtöbb: <az elképzelt átlagból a túlnyomóan nagyobb rész kifejezésére:> igen sok: majdnem mindegyik. (A) legtöbb ember elfelejti, hogy… A legtöbb fogadóban… utasok, lókupecek, kereskedők hallgatóznak. (Krúdy Gyula) Én korántsem vagyok olyan ostoba, amilyennek a férfiak a legtöbb nőt hinni szokták. (Krúdy Gyula)
4. Nagyobb tömeget tevő, nagyobb tömegű <anyag, élelem, ital>. Az idén több borunk termett, mint tavaly. Egyél több főzeléket, gyümölcsöt!
5. Hosszabb tartamú <idő>. Nincs több időm egy félóránál. Több időt kell rá fordítani. || a. Mindig v. mind v. egyre több: fokozatosan hosszabb tartamú <idő>. A kapitány is egyre több időt töltött naponként a Szabó Márton fekvőhelye mellett. (Ady Endre)
6. Bizonyos időn át nagyobb számban, többször ismétlődő <cselekvés, esemény, folyamat>. Több utánjárásba került, mint gondoltam. || a. Mindig v. mind v. egyre több: az idő előre haladásával arányban fokozatosan, gyakrabban (ismétlődő), nagyobb fokban (jelentkező). Egyre több szó esik a gépesítésről.
7. <Elvont főnév mellett:> nagyobb fokú, nagyobb mértékű. Neki több szerencséje volt, mint nekem. Több hasznot hajt a kert, mint a szántóföld. Több ismeretet szerzett. Mindjárt több becsületem volna az asszonyok előtt. (Móricz Zsigmond) || a. (rendsz. lefokozó, korlátozó értelmű határozóval) Kissé nagyobb fokú, kissé nagyobb mértékű. (Vmivel) több figyelmet, (gyengédséget, szeretetet, tapintatot) mutatott iránta. Az én apám mesterember volt, de bennem több is a becsület, mint benned. (Móricz Zsigmond)
8. (tagadással kapcs) Az említett, szóban forgó v. odaértett számon, mennyiségen, tömegen felül más. Nincs több ilyen ember. Görög hajók közt nem volt több ily gyors hajó, | görög utak közt nem volt több ily boldog út. (Babits Mihály) –81 (többes számú jelzett szóval) (régies) [Fiókomban] nincsenek több aranyok. (Arany János)
II. számnév, határozatlan tőszámnév (főnévi) -et, -je [e, e], -ük v. -jük
1. Az említettnél, a szóban forgónál, az odaértettnél nagyobb mennyiség vmiből. Több kell nekem ennél. Ebből többet is vennék. Nekem nem elég (ebből) fél kiló, többet kérek (belőle). Örökké, újra más és több kell újra nékem. (Babits Mihály) Nézze csak, azt mondja ez az ócsai ember, hogy maguknak minden mázsáért fizetnek egy-két koronát, amennyivel többet írnak. (Móricz Zsigmond) || a. <Evéssel kapcs.> nagyobb mennyiségű étel, ill. <ivással kapcs.> nagyobb mennyiségű ital. (A) kelleténél többet evett, ivott. Többet a hasba, mint a kasba! (Benedek Elek) || b. Az említetten, szóban forgón v. odaértetten kívül eső szám(ú dolog), mennyiség vmiből. (Egy) → szót se többet (erről v. róla)! Ez az utolsó forintom, nincs több.
2. A megnevezett az említett személy(ek)en kívül (még) kisebb-nagyobb számú személy. Lamberg szívében kés, Latour nyakán kötél, s utánok több is jön talán. (Petőfi Sándor)
3. Az említettnél, a szóban forgónál, az odaértettnél nagyobb összegű pénz, ill nagyobb érték. Többe került, mint gondoltam. Ez többet ér annál. Ki ad többet ért? (szójárás) Senki többet, harmadszor: a) <árverésen, a tárgy árverezésének lezárására>; b) (tréfás) ha nincs újabb jelentkező, zárjuk le a dolgot. Lelkemnek egyedűli, De egy világnál többet érő kincse., Édes szép ifju hitvesem, Minek nevezzelek? (Petőfi Sándor) Egyszer egy vendég, akinek többet számítottak fel, mint remélte, bosszúságában maga elé idézte a gazdát. (Ambrus Zoltán) Minden cigánynak többje van… Két forint! (Móricz Zsigmond)
4. Az említett dolgon, az említetteken kívül más, egyéb. Többet nem mondhatok. Én se tudok róla többet. Többet is beszélne még a szülőjének. (Arany János)
5. Az említett személyen kívül más. Ez a legkisebbik [gyermek]? – kérdé Bibők. – Ez egyetlen. Se égen, se padláson több. (Mikszáth Kálmán)
6. Többek között: a) sok személlyel, másokkal együtt, azok között. Többek között megjelentek az ifjúság küldöttei is; b) más sok egyébbel együtt, sok más tárgy között. Többek között arról is tárgyaltak. Többek között szóltam én hozzájok. (Petőfi Sándor)
7. Többek: egynél valamennyivel nagyobb, pontosabban meg nem határozott számú személy; többek jelenlétében; többekre vonatkozik; többektől hallottam. Eszmél-e [a járókelők közül] csak egy is arra, hogy többekkel… nem találkozik most, nem fog találkozni többé? (Fáy András)
8. <Főleg személyragos alakban, többes szám 1–3. személyben. (ritka, régies) egyes szám 3. sz.-ben is.> A személyraggal jelöltek közül több (I. 1–2) személy. Többünk, többetek [e, ë], többük v. többjük: ő (én v. te) és még több más személy (együtt); vele (velem veled), együtt többen. Többünknél aktatáska is volt. Többüket ismertem.
9. (felső fokban) <Főleg személyragos alakban, többes szám 1–3 személyben v. egyes szám 3. személyben.> A személyraggal jelöltek közül a legtöbb személy. Egészen más volt [a jogászgyerek] mint mi, bár legtöbbjénél sokkal fiatalabb, tagadhatatlanul sokkal különb. (Babits Mihály)
III. Több, mint:
1. (melléknévvel v. főnévvel kapcs.) <A kapcsolt fogalom, jelentéstartalom fokozására:> a) (melléknévvel kapcs. csak állítmányként) nagyon nagy fokban. Több, mint bizonyos; több, mint → valószínű, hogy; több, mint szép, gyönyörű; több, mint olcsó, ingyen van. b) (főnévvel kapcs. csak állítmányként) nagyon nagy (fokú). Több, mint szemtelenség.
2. (szorzó számnévval kapcs) Több mint tízszer (húszszor stb.): tíznél (húsznál stb.) is több ízben; többször, mint tízszer (húszszor stb.).
IV. (ragos alakok, határozószó-szerűen)
1. Többen: a) a szóban forgónál nagyobb számú személy együtt. Többen voltak a gyűlésen, mint a múltkor. b) <az egyedeket, az egyes személyeket együtt számba véve> néhányan, egypáran. Többen nem tudtak eljönni.
2. (népies) Többről többre v. többrül többre: a) <fokozást kifejező határozóként:> egyre jobban. Többről többre gyűlt az adóssága. b) <fokozást kifejező határozóként, kihagyásos mondatban:> a szóban forgó cselekvés, változás fokoz(ód)ásával. Többrül többre, szórul szóra, Majd szitokra, majd karóra, Majd mogorván Átugorván Ölre mennek, hajba kapnak. (Arany János) Bizony nem tudom én, mondtam neki, azután többről többre, összejöttünk [= összekerültünk]. (Baksay Sándor)
3. Többet: a) nagyobb mértékben, erősebben. Ez már többet lendít a dolgon. b) gyakrabban, többször. Mostanában többet jár színházba. c) (népies) hosszabb ideig. Egy óránál is többet vártam. d) <belső tárgyként, ill. mértékhatározóként az igével kifejezett cselekvés, történés gyakoribb ismétlődésének, ill. hosszabb tartamának v. nagyobb fokának kifejezésére>. Többet beszél, fecseg, ír, játszik, nevet, olvas, tanul; többet csalódott, szenvedett; többet aludt, dolgozott, pihent, úszott. Én szenvedtem a legtöbbet minden valaha volt Pándynék között. (Ady Endre)
V. melléknév (a számra, mennyiségre vonatkozás háttérbe szorulásával)
1. (számnévi jelzős szerkezetből képzett melléknévvel v. ilyen értelmű sz-vel szembeállítva) … évesnél (esztendősnél, hónaposnál stb.) több: …évesnél (stb.) idősebb. Nem öreg az még, nem több hatvannál. Negyvenhat esztendősnél nem vagyok több. (Katona József)
2. (ritka) Terjedelmesebb, hosszabb, részletesebb, bővebb. Más levelem majd több lesz, és vidám. (Petőfi Sándor)
3. Erkölcsi súlyánál, tekintélyénél fogva különb, helyzeténél, rangjánál, beosztásánál fogva fontosabb, többet érő, értékesebb <személy>. Péter több, mint én. Több ember lesz mint én. (Tolnai Lajos) Több, Mint itt akárki másik. (Ady Endre) [A nő] Eleven kancsó! élete | kiben a nagy elixir áll, | amelytől élő lesz a holt | s a koldus több lesz, mint király. (Babits Mihály)
4. (elavult) Többi (I). Vadászi azonban járván a vár körül, Imé Kádas Márton eleiben kerül, … Fittyentvén [= füttyentvén], jelt adnak az több vitéznek. (Gyöngyösi István) A több darabot is… add ki. (Gvadányi József) Más asztaloknál széllyel tanyázott a több vendég. (Fáy András) Mikép engedheti szeretett rokonát a több hölgyek közt hátrább állani. (Obernyik K.)
VI. főnév -et [e], -je [e] (rendsz. határozóraggal)
1. Az említett dolgon kívül más, nagyobb jelentőségű, nyomatékosabb dolog. Több se → kellett neki v. neki se kellett több. Többről van itt szó, mint egyszerű csínyről. Hogy többet ne mondjak: már az is elég, amit mondtam. Bár többet is tehetnék érte! És (a)mi több: az eddigiek után most következik a fontosabb (v. feltűnőbb) dolog. Én többet mondok, és azt mondom, hogy ez képtelenség, valóságos botrány. (Ambrus Zoltán)
2. <Állandósult szókapcsolatokban:> jelentősebb siker, eredmény, teljesítmény. Többet vár vkitől, vmitől; többre jut, megy (vmivel); többre viszi (viheti), ha… Többet ésszel, mint erővel. Az öreg Ferenc úr soha nem vihette többre az esküdtségnél. (Eötvös József)
3. <Állandósult szókapcsolatokban, az értékelés nagyobb fokának, főleg a nagyobb emberei értéknek jelölésére:> a) nagyobb (fokot jelentő) emberi érték. Többet hisz v. tart vkiről: b) nagyobb. Többre becsül, értékel, néz, tart vkit, vmit. Van aki az új csizmájára kényes, van viszont… aki a régit becsüli többre… mert az nem szorít. (Mikszáth Kálmán)
4. Nagyobb vagyon, érték; értékesebb holmi, tárgy. Nincs többje, mit a rajtavalója. Többje van neki, mint nekünk.
Vö: többet. Szólás(ok): ld. kerék, kisujj, vesz.
Szóösszetétel(ek): többágú; többalakú; többcsülkű; többesztendő; többéves; többévi; többezres; többfajta; többfázisú; többgyermekes; többhangú; többhavi; többhengeres; többhetes; többheti; többhónapos; többhónapi; többirányú; többmázsás; többnemű; többoldalas; többórás; többsoros; többszavas; többszázados; többszínű; többszobás; többtengelyű; többterhelés; többtételes.
