tikkad
tikkad főnév ige -t, -jon
1. (választékos) <Ember, állat> fáradtságtól, hőségtől, szomjúságtól gyengül; bágyad, lankad. Aki nem szokta meg a munkát, hamar tikkad. Szántásban tikkad a jószág. A hasznos jószág, az éneklő madársereg tikkad szerte széjjel. (Csokonai Vitéz Mihály) Tikkad, mert kövér. – Ne, Hamlet, a kendőm: töröld meg arcod. (Arany János–Shakespeare-fordítás) || a. (tájszó) <Köhögő ember> fullad.
2. (ritka) <Növény hőség miatt v. víz hiányában> senyved, fonnyad, kókad. Az aszály miatt tikkad a vetés.
Igekötős igék: eltikkad; megtikkad.
tikkadás; tikkadó; tikkadoz; tikkadozik.
