szócsere
szócsere főnév
1. (ritka) Szavaknak szándékos v. tévedésből eredő felcserélése <beszédben v. írott szövegben>. Fatális, komikus, nevetséges szócsere. Könyve teljes a legszokatlanabb szócserékkel. (Arany János)
2. (régies, irodalmi nyelvben) Beszélgetés, társalgás v. szóváltás, szócsata. Versengjenek csatában kardjaink. Ott a vitézség, itt csak szócsere. (Vörösmarty Mihály) Örök szócsere foly két szomszéd … közt. (Kemény Zsigmond)
