szlovák
szlovák főnév és melléknév
I. főnév -ot, -ja
1. A szlovákok: tömegében Csehszlovákia keleti részén élő, nyugati szláv nyelvet beszélő nép. A szlovákok története. || a. Ehhez a néphez tartozó személy, főleg férfi. Néhány szlovák is volt a társaságban. Alföldön a svábok, szlovákok, bolgárok Szabadságszerető józan új polgárok. (Sárosy Gyula) A telep lakósai, magyarok, … szlovákok … felkerekednek, … és … elindulnak az elöljáróság felé. (Gelléri Andor Endre)
2. E nép nyelve. A szlovákból kölcsönzött szavak.
II. melléknév -ul
1. A szlovákok közé tartozó <személy>, szlovákokból álló <csoport>. Szlovák ember, férfi, nő, paraszt; szlovák lakosság, nemzet.
2. A szlovákokra jellemző, hozzájuk tartozó, általuk létrehozott. Szlovák nóta, nyelv, ruha, tánc; szlovák ipar, irodalom, művészet, zene.
3. A szlovákok által lakott v. erre a földre jellemző, e földön termő, onnan származó. Szlovák falu, hegyek; szlovák érc, fa.
4. A szlovákok nyelvével kapcsolatos, abban használatos v. annak tanulásával, tanításával kapcsolatos. Szlovák könyv, szó, szótár; szlovák szakos tanár. || a. Szlovákul: szlovák nyelven.
Szóösszetétel(ek): csehszlovák.
szlovákos; szlovákság.
