szépírás
szépírás [p-í] főnév
1. Szép alakú betűkkel egyenletesen és szabályosan írt kézírás v. folyóírás. Írása a szépírás példája. Szépírásra tanítja a fiút. Szépírással írd le a dolgozatot! || a. Az ebben való ügyesség. Kiváló a szépírásban. Mestere a szépírásnak. Ne törd magad oly nagyon a szépírással. (Arany János)
2. (iskolai) Ez mint iskolai tantárgy. A szépírás tanára. || a. Ennek vmelyik tanítási órája. Holnap szépírás is lesz.
3. (ritka, régies) Szépirodalmi alkotás, szépirodalom. Benne a lelki barátság és szépírás… győzhetetlen szenvedély volt. (Berzsenyi Dániel)
Szóösszetétel(ek): szépírásmester, szépírástanár.
szépírási.
