szeleskedik
szeleskedik [e-e-ë] tárgyatlan ige -tem, -ett [e, ë], -jék (-jen) [ë] (bizalmas, enyhén rosszalló)
1. Meggondolatlanul, szeleburdi módon, szelesen (2) viselkedik, cselekszik; hirtelenkedik, kapkod. Ne szeleskedj, végezd nyugodtan a dolgodat! Egressy… a játék elején egy kissé szeleskedett s túlzott. (Vörösmarty Mihály)
2. (rendsz. -t ragos mértékhatározóval) (ritka) Hangulati megnyilvánulásit, érzéseit, indulatait szabadjára eresztve hevesen mozog, sürög-forog, szaladgál, ugrál v. általában komolytalanul, szelesen (2), féktelenül viselkedik. Mennyit szeleskedik ez a gyerek! Víg lett, dalolt ugrándozott, nevetett, szeleskedett naphosszat. (Mikszáth Kálmán) Vesztit érzi, – mondta nagyanyám, ha a gyerek túlhevülten szeleskedett. (Móricz Zsigmond)
Igekötős igék: elszeleskedik; végigszeleskedik.
szeleskedés; szeleskedő.
