sebzés
sebzés [e] főnév -t, (-ek), -e [ë, e] (régies, választékos)
A sebez (1–2) igével kifejezett cselekvés; az a cselekvés, hogy vkit, vmit megsebeznek. Homlokán még látszott a sebzés nyoma. Lehet-e rossz néven venni egy asszonytól, ha megcsókolja azt a talizmánt, amelyre rá van bízva, hogy … szerelmesét megóvja kard élétől, golyó sebzésétől? (Jókai Mór)
sebzési.
