rendkívül
rendkívül határozószó (kissé választékos)
1. <Vmely ige, melléknév, határozó, szókapcsolat v. ritk. melléknévi értelmű főnév fogalmi tartalmának fokozására:> a rendesnél, a szokottnál sokkal nagyobb mértékben, fokban; igen nagyon, szerfölött. Rendkívül siet, szeret; rendkívül szép, jó, csúnya, rossz; rendkívül szépen, jól; rendkívül szívére vesz vmit. [Az asszonyt] mindjárt az első pillanatban rendkívül rokonszenvesnek találtam. (Kosztolányi Dezső) Rendkívül érdekes figura. A Jókai-regényekben szerepelnek ilyenek, de kissé idealizáltan. (Nagy Lajos) || a. A kelleténél, a kívánatosnál, a vártnál sokkal nagyobb mértékben, fokban; túlságosan, túlzottan. Ez a ruha rendkívül bő. Nem szeretem, mert rendkívül hízeleg. || b. (ritka) Igen nagy erővel, erősséggel, hatásfokkal. Rendkívül fúj a szél.
2. <Udvariassági szólamokban a vele kapcsolatban levő szó erősebb hangsúlyozására, érzelmi tartalmának nyomósítására.> Rendkívül örülök a szerencsének. Rendkívül sajnálom, hogy megbántottam. Rendkívül hízelgő, megtisztelő a meghívás.
