pirók
pirók főnév és melléknév
I. főnév -ot, -ja
1. Süvöltő (II, 1). Vörösbegyű pirók mélabúsan sípol a bogáncs közt. (Bársony István) || a. (állattan) Pirókok: a pintyek családjába tartozó, nálunk nem v. csak ritkán előforduló madárnem. Karmazsin pirók.
2. (régies, költői) Rőt hajú ember. Bort adj, pirók, vagy kékre festelek. (Vörösmarty Mihály)
II. melléknév (tájszó, régies) Rőt hajú, ill. piros arcszínű. Egy nagy … pirók suhanc utána rohant, s megtámadta. (Jókai Mór) || a. (tájszó) Vörhenyes szőrű v. tollú állat. Pirók ökör, tehén; pirók sirály. || b. (tájszó, irodalmi nyelvben) Rőt, sárgás-vöröses. Már a pirók hajnal diadalzászlója kifeslett Napkeleten. (Arany János)
