pintyőke
pintyőke [e] főnév ..két, ..kéje [e]
1. (kedveskedő) Pinty. A Hajnal szép gyermeke jött, egy délszaki tündér … Zenge pedig csalogány s tarkás pintyőke szavával. (Vörösmarty Mihály)
2. (gyak. birtokos személyraggal) (átvitt értelemben, bizalmas, kedveskedő) <Rendsz. gyermekhez, kislányhoz, kedves, szeretett nőhöz intézett megszólításként.> Pintyőkém: kedvesem, kis madaram, madárkám. A lúd halandó jószág, kis pintyőkém. (Mikszáth Kálmán)
3. (tájszó) <Kancsón, bögrén stb.> kiöntésre való csőr (2).
