pattan
pattan tárgyatlan ige -t, -jon, (tájszó) pattanik (hangutánzó)
1. Hirtelen egyetlen, pillanatnyi, rendsz. nem erős csattanásszerű hangot ad. Pattan az ostor; pattan az íj húrja. Judit asszony … Duzzog … és nem szól napokig … Borogat és hány-vet, tör-rombol rakásra … Még a vaslapát is, ha leteszi, pattan S a falu cigányát óhajtja legottan. (Arany János) A szelence zárja … nagyot pattant, mintha pisztolyt sütöttek volna el. (Krúdy Gyula) || a. <Rugalmas test gyors mozgás közben v. következtében> hirtelen vmely kemény tárgyhoz ütődve ilyen hangot ad. Pattan a labda a falon. Erős … eredvén Harcra, … elfogy az élet, Ahova vág … Hány nyil nem pattanik itt rá, Hány kard csördűl meg. (Vörösmarty Mihály) || b. (gyak. -t ragos mértékhatározóval) (ritka) <Vmely kemény anyag v. megfeszített tárgy> úgy ad ilyen hangot, hogy repedés támad rajta. Pattan a hegedű húrja. Egyet pattant a befőttes üveg. Nagyot pattant a tó jege.
2. Vhova, esetleg vhonnan pattan: hirtelen vhova röppen, szökken, rendsz. ilyen hangot adva. Az arcába pattant egy kavics. A szemébe pattant egy szikra. A lámpára pattant egy bogár. Pattant az ívről a szerelmi vessző [= Ámor nyila]. (Arany János–Shakespeare-fordítás) || a. (tájszó) Pattan a kukorica: pattogatás közben, ilyen hangot adva ugrik, szökell a rostában. || b. Vhonnan vhova pattan: a) <rugalmas tárgy> vmely kemény tárgyhoz ütődve és visszaverődve hirtelen vmely másik helyre ugrik. A kapufáról a hálóba pattant a labda. b) (ritka) <személy> vhonnan hirtelen felszökkenve kiugrik, és vhol terem. Pallasz Athéné atyjának, Zeusznak fejéből pattant fegyveresen a világra. || c. (helyhat nélkül) (ritka) Nagy rugalmassággal és erővel, hirtelen megfeszülve lendül. Acélos erővel minden inam pattan. (Arany János) Zavaros, bölcs és nagy volt a Duna. | Mint az izmok, ha dolgozik az ember | …, úgy pattant, úgy feszült, úgy ernyedt el | minden hullám. (József Attila)
3. Vhova pattan: <személy> hirtelen, gyors mozdulattal vhova (fel)ugrik, ott terem vhol. Lóra pattan. Egyszer csak a színpadra pattan a táncos. A bontói ember olyan, mint a legszilajabb csikó, rúg, … ficánkol, de ha a hátára tudsz pattanni, megtorpan. (Mikszáth Kálmán) Nyeregbe pattant és elkarikázott. (Kosztolányi Dezső) || a. (bizalmas) Hirtelen felugrik a helyéről, és nekiindul, hogy vmely feladatot végrehajtson. Máris pattanok s elviszem. Pattanj gyorsan a tejért! Pattant a menyecske, s már hozta is a széket a vendégnek. Szóláshasonlat(ok): pattan, mint a → gumilabda. No! Ripa! pattanj hát! kiálta a vénre a csaplárné. (Jókai Mór)
4. (átvitt értelemben, ritka) <Hirtelen haragra gerjedve> indulatosan, mérgesen kitörve szól v. így rátámad vkire. Vö: rápattan (2). Rám, rád, ránk, rátok, rájuk pattan vmiért. Erre a megszólításra haragosan pattant rám az öregasszony.
5. (átvitt értelemben, irodalmi nyelvben) <Rügy, bimbó> hirtelen, észrevétlenül kibontakozik, gyorsan kifejti szirmait. Tavaszi szél száll, rügy bimbója pattan, Valami kászolódik e tavaszban. (Juhász Gyula) A japán cserje kövér bimbókat hizlalt a szép tavaszban, s pattantak a bimbók. (Móricz Zsigmond)
6. (átvitt értelemben, ritka, választékos) <Vmely gondolat, szellemi termék> hirtelenül támad, keletkezik vhonnan. Az ő agyából pattant e merész gondolat. Az ő versei eleven elméből pattannak. (Csokonai Vitéz Mihály)
Igekötős igék: bepattan; belepattan; elpattan; előpattan; felpattan; kipattan; lepattan; megpattan; mellépattan; odapattan; rápattan; szétpattan, visszapattan.
pattanó; pattant. melléknév
