napsugaras
napsugaras melléknév (-abb) (kissé választékos)
1. Olyan <hely, vidék>, amely bőven kap napsugarat, napsugárban ragyog, fürdik; napsütötte, napfényes. Napsugaras hegycsúcs, kert, rét, strand. || a. Napfényes (1); derűs <időszak>. Napsugaras nyár. Egy októberi napsugaras délben a Lánchídnál egy nyírott szakállú, piros orrú öregúr lépett fel a villamosra. (Gárdonyi Géza)
2. (átvitt értelemben, választékos) Boldogságot tükröző, vidámsággal, derűvel teljes; napfényes (3). Napsugaras gyermekkor, kedély. [Jókai] bánatát, keserűségét … nem közölte senkivel. Magába zárta, mint a dió a gerezdjeit. Csakhogy az ő páncélja nem olyan csontszerű héjból képződött, mint a dióé, hanem napsugaras mókázásból. (Mikszáth Kálmán) Virágszál termetű, hófehér arcú, napsugaras szemű kisasszonyka lett… (Krúdy Gyula)
