helyrezökken
helyrezökken tárgyatlan ige
1. <Helyéből elmozdult súlyos tárgy v. kiugrott gépalkatrész> eredeti helyére visszaugrik, visszazökken. A kisiklott villamos kerekei egy kis vontatás után helyrezökkentek. || a. (átvitt értelemben) <Rendsz. folyamat, viszony> helyreáll, visszatér korábbi állapotába, helyzetébe. A háború után sok idő telik el, míg minden helyrezökken.
2. (átvitt értelemben, bizalmas) <Személy> egészségi szempontból (testileg v. lelkileg) helyrejön, <lélek> újra régi, rendes állapotába jut. Kicsit hibbant volt, de már helyrezökkent. Lelki egyensúlya helyrezökkent.
helyrezökkenés; helyrezökkenő; helyrezökkent.
