fonetikus
fonetikus [ë] melléknév és főnév (nyelvtudomány)
I. melléknév -an A hangzást, kiejtést követő, kiejtés szerinti. Fonetikus átírás: a) <vmely idegen nyelv szavaival kapcs.> nyelvünk hangjait jelölő betűkkel való á.; b) (nyelvtudomány) az általánosan használt betűk helyett a fonetikában szokásos jelekkel való á.; fonetikus írás, írásmód.
II. főnév -t, -ok, -a Fonetikával foglalkozó tudós. Ő a legjobb fonetikusunk.
