felköt
felköt ige fölköt
1. tárgyas (Vhova) felköt vmit: kisebb tárgyat vmely magasabban levő helyre kötve odaerősít. Felköti a kukorica csöveit, a paprikát. Felköti a leveles dohányt, hogy száradjon. A zsineg végét felköti a szögre. Felköték botjára tarisznyáját, S így tüzék le a botot fejfának. (Petőfi Sándor) || a. tárgyas <Ruhadarabot> a megfelelő testrészre kötve odaerősít, <fegyvert v. más derékra köthető eszközt> a derekára köt. Felköti a fejkendőjét, a kötényét, a nyakkendőjét, a szoknyáját. Felköti a kardját. Felköti a mentőövet. A ® hóhér kösse fel a nyakravalódat! Felköti fegyverét, Csákóján lobogó kolcsag emelkedik. (Berzsenyi Dániel) Édesanyám … felöltözött a legszebb ruhájába, felkötötte a selyemkendőjét. (Móricz Zsigmond) || b. tárgyas <Testrészt> átkötve v. bekötve vmely másik, magasabban levő szilárdabb, nagyobb testrészhez erősít. Felkötik az állát: a) rendsz. halottnak állára kendőt kötnek, hogy alsó állkapcsa le ne essék; b) (átvitt értelemben, ritka) meghal; felköti a haját. Felkötötték a kezét, mert eltört az ujja. Hát azért csak iddogálunk, Míg fel nem kötik az állunk. (Petőfi Sándor) Mind sebesült és lábadozó beteg. Az egyiknek karja van felkötve, a másik sántít. (Kuncz Aladár) Állát fehér kendővel kötötték föl, szemére két réz négykrajcárost tettek. (Kosztolányi Dezső) || c. tárgyas <Némely növényt, ill. növényrészt> karóhoz, saját szárához v. más szilárdabb helyhez kötöz, odaerősít. Felköti a szőlő szárát.
2. tárgyas (bizalmas) <Embert> felakaszt, kül. akasztófán kivégez. Felköti magát: öngyilkossági szándékkal felakasztja magát. (túlzó) Kösse fel magát!: <durva kifakadásként:> vesszen, pusztuljon el, ha ilyesmit csinál; hogy kötnének fel!: <durva szidalomként:> megérdemelnéd, hogy elpusztulj. Nekik mindegy volt, hogy melyik cellában kell feküdniök, míg felkötik őket … (Móricz Zsigmond) Elfognak és felkötnek, | áldott földdel elfödnek. (József Attila) || a. (bizalmas) Kössenek fel, ha … : <a nyomatékos tagadás kifejezésére fogadkozásként>. Kössenek fel: Ily barbar istent nem láttam soha. (Arany János–Arisztophanész-fordítás)
3. tárgyas (tárgy nélkül is) (ritka) Vmit bizonyos magasságig, vonalig alulról kezdve felfelé köt (III. 3). A pulóvert felköti a hónaljáig, aztán fogyaszt. Most felkötök húsz centire, ott kezdem a mintát.
4. tárgyas <Cérnát, fonalat, pamutot> bizonyos mennyiségben kézimunkára, kötésre felhasznál. Ehhez a terítőhöz felkötött nyolc gombolyag pamutot.
Szólás(ok): ld. gatya, nadrág, nyúl.
felkötés; felköthető; felkötött.
