dologkerülő
dologkerülő melléknév és főnév
Olyan (személy), aki a munkát, dolgot (I. 1–2) kerüli, aki nem szeret dolgozni (1); munkakerülő. Dologkerülő csavargó volt egész életében. A dologkerülőket a hatóság kezére adja. Mit mondtam nektek, léha dologkerülők? Éjfél után le kell aratni a rozst. (Jókai Mór) Vannak [ott] deli, dologkerülő fiatal férfiak is feles számmal. (Tolnai Lajos)
