billentés
billentés főnév -t, -ek, -e [ë, e]
1. A billent igével kifejezett cselekvés, mozdulat. Homlokod a pisztoly szája előtt, egy billentése ujjamnak s fejed szét van hordva. (Jókai Mór) || a. Vkinek, vminek a billentése: az a cselekvés, hogy vkit, vmit billentenek. Vkinek fenéken billentése.
2. (zene) Az a mód, ahogy vki billent (3). Finom, könnyű, nehézkes a billentése.
billentési; billentésű.
