apa
apa főnév apát, apja
1. Férfi <a tőle nemzett gyermekhez viszonyítva>. Boldog, fiatal apa; ® természetes apa; ® törvényes apa; az apa kötelességei, örömei; vkinek az apja; két fiúgyermeknek az apja; apja ® fia; apja ® lánya; az apja ® lehetne; az apjára ütött. A fiú szakasztott az apja. Szóláshasonlat(ok): úgy néz rá, mintha apját-anyját megölte volna: dühösen, haragos szemmel néz rá. A beteg gyermek bölcsője közelében az apa és anya közös aggodalomban tanakodnak. (Ambrus Zoltán) Öreg apa és nagyon fiatal anya gyermekének született. (Kuncz Aladár) || a. Apám: <a gyermek részéről az apa, a vő v. meny részéről az após megszólításaként v. megnevezéseként, és idegen részéről idősebb férfi bizalmaskodó megszólításaként>. Felelt a fiú: Apám, el kell mennem. (Petőfi Sándor) Az én apám reggeltől estig Izzadva lót-fut, robotol. (Ady Endre) || b. (népies, bizalmas) Apja, apjok, apjuk, apjukom: <a férj megszólítása a feleség részéről>. Nézd meg már apja, miért sír a gyerek? Vidd ki apja, vidd mezőre. (Arany János)
2. <Családi, vérségi kapcsolatban:> férfielőd. Bár apái nékie Mindent oly bőven hagyának, Soha sincsen semmije. (Petőfi Sándor) || a. (átvitt értelemben) (többes számban, birtokos személyragos alakokban) <Nem közvetlen családi ágon:> távoli férfiős. Hős apáink. (tréfás) Ádám apánk: az első ember, aki <a Biblia szerint> az emberiség ősapja. Apáink negyvennyolcban a zászlók alá álltak. Ez a föld, melyen annyiszor Apáid vére folyt … (Vörösmarty Mihály) A politikai jogokat vérrel szerezték apáink. (Vas Gereben) || b. Apáról fiúra száll: az egyik nemzedék átadja a másiknak.
3. <Vmilyen szempontból:> az apa szerepét betöltő személy. Örökbefogadó apa. Szegény árvák, ki lesz már nektek apátok? Apja volt a diákjainak. Apja helyett apja én akartam lenni. (Arany János) || a. Vmely nagyobb közösségnek szeretett, becsült vezére. Árpád apánk; Kossuth apánk. Kossuth apánk alatt … kitettem magamért a kardommal. (Mikszáth Kálmán)
4. Idősebb férfi <olyan vkivel szemben, aki életkorát tekintve fia lehetne>. Apáddal beszélsz, fiú! Ne tanítsd apádat!
5. Az a hím állat, amelynek ivadéka van v. volt. A kis fecskék apja; a majomcsaládban az apa. || a. (3. személyű birtokos személyragos alakban: apája) Szaporításra, tenyésztésre tartott apaállat. Van egy apája.
6. (átvitt értelemben) Vminek tervezője, megalkotója, értelmi szerzője. A javaslat, a terv apja. Hát mit indítványoztam? – kérdi dühödten az indítvány apja. (Vas Gereben)
7. (átvitt értelemben, költői) <Azonos körbe tartozó dolgok közül> az, amelyik nagyságban, erőben, szembetűnően felülmúlja a többit. Megavult [= elöregedett] az ős ház … Egyszer majd neki vág [a háznak] a zivatar apja, Beleölti [= beledöfi] a szarvát és a földhöz csapja. (Arany János)
8. <Káromkodásként, ill. káromkodásként haszn. v. káromkodásszerű állandó szókapcsolatokban:> Az apád! az apját neki! apád lelke! apja lelke! az apád, az apja teremtését! (népies) Az apám se látott (hallott) ilyet: elképesztő, hihetetlen dolog ez. Az apja lelkének se: semmiért, semmiféle kérésre se <teszi meg>. Apátok lelke! szörnyedt fel a főtisztelendő úr, minden tekintetről elfeledkezve. (Jókai Mór)
Szólás(ok): (bizalmas) apád-anyád idejöjjön: <áruért v. nyereségként először kapott pénzt megköpködve mondják:> hadd jöjjön még több is hozzá; ld. még üveges.
Szóösszetétel(ek): 1. apaszerep; apaszínész; 2. bérmaapa; családapa; dédapa; édesapa; gyámapa; keresztapa; mostohaapa; nagyapa; nevelőapa; öregapa; örömapa; ősapa; szépapa; ükapa.
apás.
