álnok
álnok melléknév -ul, -abb (választékos)
Alattomosan, kétszínűen vki ellen törő <személy>. Álnok barát, ember, fajzat, testvér. Álnokul rokonaira tört. Ki vagy te álnok ismerős? (Vörösmarty Mihály) Mert vitéz volt apja; György is, álnok bátyja A királyfi mellett nőtt fel, mint barátja. (Arany János) || a. Ilyen személyre valló, tőle származó <megnyilatkozás, magatartás>. Álnok alakoskodás, hitszegés, ígéret, szándék.
álnokoskodás; álnokoskodik; álnokoskodó.
