Pumi.
Pumi.
Magyar pásztorkutya; valamikor a 17-18. sz.-ban alakulhatott ki Mo.-on; magyar pásztorterriernek is nevezték.
Formálódásában minden bizonnyal nagy szerepet kapott az ősi » puli, de keresztezhették a Németországból és Franciaországból importált juhokkal együtt bekerült, felálló fülű terelő kutyákkal, a briard-okkal (» Brie-i juhászkutya) is. Egyes elméletek szerint élénk vérmérsékletét, terrierjellegét, sőt terrieres állású füleit is ezeknek a kutyáknak köszönheti.
Az 1800-as években a pulit és a ~t gyakran összekeverték, sőt ötletszerűen keresztezték is őket. A két fajta szétválasztása az 1900-as években kezdődött. Hivatalosan először 1920-ban mutatták be kiállításon. Gyakran előfordult, hogy ugyanabban az alomban puli- és ~kölykök vegyesen láttak napvilágot, sőt olykor csak a 9. hónap után lehetett őket fajtabélyegeik alapján különválasztani.
A hallatlanul népszerű puli mellett a ~nak meglehetősen mostoha sors jutott osztályrészül; jóval kisebb állománnyal tenyésztik, és a pásztorok által tartott törzskönyvezett ~k mellett sok-sok olyan egyed kerül elő, amelynek származása teljesen ismeretlen. Az is igaz viszont, hogy ezek a keverékek nyáj melletti munkájukkal legtöbbször messze felülmúlják törzskönyvezett társaikat.
A ~ sokoldalú munkakutya: porták, udvarok és nyájak hűséges őrzője, a pásztorok szakavatott segítője. Egyike azoknak a kutyafajtáknak, amelyeknek életeleme a munka, az ember szolgálata. Dúvadirtásra, rágcsálómentesítésre, vaddisznóvadászatra egyaránt alkalmas. Kedvencként is tartják, de igazán nem terjedt el a kutyatenyésztők körében. Rajongói szerint ez nem olyan nagy baj, így legalább megtartotta eredeti kiváló tulajdonságait. Rendkívül élénk vérmérsékletű, még a pulinál is élénkebb és fogósabb, nyugtalanabb, mozgékonyabb eb. Fölöttébb éber, a legcsekélyebb neszre is élénk ugatással reagál.
Arcorri része megnyúlt, fejtetője domború, keskeny, orrháta egyenes. Fogazata szabályos, ollós harapású. Szeme ferde metszésű, sötétbarna; értelmes tekintetű; fejének szőrzete alól tökéletesen kilátszik. Füle félig feláll, a vége lebicsaklik, mint ált. a terriereké. Nyaka eléggé hosszú, izmos, teste négyzetbe rajzolható. Háta egyenes, feszes, rövid, mellkasa mély, marja hosszú, ágyéka izmos, fara rövid, enyhén csapott. Farkát majdnem függőlegesen tartja; ált. kurtítják. Végtagjai egyenesek, párhuzamosak, izmosak, jó csontozatúak, mancsa gömbölyű, ujjai szorosan záródnak. Szőrzete középhosszú (3-7 cm) - a pulijellegű hosszabb szőrzet nemkívánatos -, tincses, nem nemezesedik; színe ezüstszürke, galambszürke, palaszürke; elvétve akadnak fehér, vörösesbarna és fekete színű példányok is. Marmagassága 35-44 cm; testtömege 8-13 kg. (1. 117. és 118. színes fénykép)
Pumi
Fehér pumi
Szürke pumi
