A fejedelem szerencsétlen flótás volt

Teljes szövegű keresés

A fejedelem szerencsétlen flótás volt
A bolgár bormérő szelídítésének hírére egyszer, egy este, mikor megint ebben a kocsmában töltöttem időmet, egy nagyvilágias modorú, szőke szakállas, fejedelmi termetű, hullámos hajzatú, szürke napernyős férfiú érkezett a vendéglőbe, és a söntés világosságánál a borospoharakat öblögető szolgálótól megkérdezte, hogy szolgál az egészsége a „kedves lyánykának”, majd széleskarimájú, puha, szürke kalapját levetette szőke-barna fürtjeiről, a „kedves lyánykától” azt kérdezte, hogy találna-e ott egyetlen ősz hajszálat is, ha akármilyen közelről megnézné fíirtjeit? Lehet, hogy most nevetségesnek látszik a komoly, oroszlánképű és kék szemű férfiúnak a kocsmai belépése, de akkoriban mindenkinek471 (még az ivóban, az „előcsarnokban” tanyázó urasági inasoknak, a Wenckheim-palota kapusának, Károlyi István gróf komornyikjának, Üchtritz báró házmesterének és a többi borotvált, szabályosan nyírott hajú urasági alkalmazottaknak) imponált a nagyvilági férfi megjelenése:
– Pedig két év előtt múltam hatvan esztendős! – mondta némi nyomatékkal, mielőtt szürke selyem napernyőjével és királyhoz illő lépteivel tovább ereszkedett volna a mind homályosabbá váló kocsmahelyiségbe.
Benedek Aladár volt ő.
Költő. E kor csak alig kartávolságnyira elmúlt korszaknak egyik legünnepeltebb költője (aki ámultan bolyongott a Józsefvárosban esténkint, és nem értette, hogy „huszonnégy óra alatt” elfelejtette a közönség, és az „Örökzöldek” címmel kiadott verseskönyvét a kabátja zsebéből csak némi rábeszélés árán tudta eladni példányonkint az Üllői út végén kezdődő, a Józsefvároson átszelő, éjfélkor a Hunnia-kávéházban, a nagy vásárcsarnok körül végződő utazásában).
Benedek Aladár volt ő.
Don Juán. Aki önmagával vitatkozott néha más hiányában, hogyan ejtené ki nevét egy szevillai hercegnő, és reggelenkint, mint a legkorábban nyíló pesti pálinkásboltban, a Sándor téren két boglyas, sűrűhajú, éjszemű zsidókisasszonnyal, a pálinkamérő leányaival szolgáltatta ki magát, és hálából felolvasá verseit, az örökzöldet, mindig messzire tartotta magától a könyvecskét, mert szemüveget csak férfitársaságban vett elő, akkor sem szívesen.
Benedek Aladár volt.
Bankóhamisító. Akit Erzsébet királyné, egy néki írt és ajánlott verseskönyv folytán szabadított ki a Fortunához címzett budai börtönből. Amint ezt Ferenc József is megtette nemrégiben ifjabb Ábrányi Kornéllal – mondta halkan Gáspár Imre költőtársáról (aki sok dicsőséget halászott el) a sarokban tanyázó asztaltársaságnak, mielőtt a fejedelmi magatartású, mindig a legutolsó férfidivat szerint öltözött költő elérte volna a fehér abrosszal megterített asztalt, és ott szótlanul, jóformán köszönés nélkül helyet foglalt, az asztalra helyezett egy példányt az Örökzöldekből, feltette mellénye felső, úgynevezett „gyufazsebéből” elővont csíptető üvegét hatalmas, öreges, mozgékony, de méltóságteljes orrának nyergére és az üveg alól körülnézett: vajon kinek is ajánlhatná verseinek legújabb kötetét a jelenlévő úriemberek közül? Egyszer472 Ivánffi Jenőre esett a választása, máskor a Nemzeti Színházból ide is ellátogató Bakó Lacira, esetleg Balázsovics ügyvéd úrra, aki a költőknek mindig jó barátja volt.
Mikor végre nékem is adott egy kedves, drágalátos sorokkal is megtisztelt verseskönyvet: már annyira megkedvelt, hogy éjjeli bolyongásába is magával vitt, és hajnalban bemutatott a féltékenyen őrzött és mindenki előtt tiltott, szép pálinkáslányoknak.
– Becsületszavadat kell adnod, barátom, hogy a titkot megőrzöd. Eddig csak Kanyurszky György tud a titkomról. De felszentelt római katolikus pap, amúgy se kell félteni tőle a kedves virágszálakat – mond Benedek Aladár, amikor hajnalban a Sándor téren a pálinkásbolt kinyitására vártunk. (Akkorára tudtam java élettörténetét. Náray Iván volt az igazi neve. Büttner Lina, a költőné az igazi, felejthetetlen és tőle távollévő imádott felesége. A „fejedelem”, mint őt magamban elneveztem, nagyon szerencsétlen flótás volt.)
*
– Már csak azért is tartózkodnia kell Benedek Aladár társaságától, mert ő, szegény, más hiányában, jelenleg a titkos rendőrség ügynöke. Kegydíjat kap a főkapitány kezéből – mondta Gáspár Imre, mikor egyszer szóba került a „fejedelem”.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages