5
5
A Dandy Club vidéken lakó tagjai nem jelentek meg a pikniken, és így a három igazgatóra hárult a távollevő tagok helyettesítése is.
Saint-Quentin cs. kir. altábornagy azonban váratlanul segített a zavarba jutott Dandy Clubon, midőn a tiszti asztalnál a „Magyar Király”-ban felvetette azt a kérdést, vajon az új Club ragaszkodik-e a régi szokások közül ama szokáshoz, illetőleg hagyományhoz, hogy a cs. kir. tiszt urak hivatalból tagjai minden olyan egyesületnek, ahol úriemberek találkoznak?
– Természetesen szívesen látott tagjai a tiszt urak a Dandy Clubnak is, ha látogatásukkal szerencséltetnek – felelt Fekete szivarú Szeszics, akinek talán előzetesen része volt abban, hogy az altábornagy a kérdést feltegye.
Most már tudhatták a tiszt urak a magukét, és a Székesfehérvárott állomásozó lovastisztek mindjárt megbeszélték, hogy segítségére sietnek a Dandy Clubnak, megjelenésükkel hozzájárulnak a pikniknek sikeréhez. És amit a tisztikar elhatároz, az kötelező mindazokra, akik őfelsége kardbojtját viselik.
A Dandy Club piknikjén csengő-bongó díszruháikba öltözött, fehér kesztyűs katonatisztek vonultak fel, amikor az őszi este leszállott és az első társaságos összejöveteleknek ideje elkövetkezett.
De még valaki megjelent a Dandy Club piknikjén, akinek jövetelére csak titkon, de annál vágyakozóbban gondoltak a klubalapítók, ez pedig nem volt más, mint báró Podmaniczky Frigyes, aki Széchenyi István112 egykori megbízatása szerint: egész életében azt tette, hogy az országban megalakuló társas köröket, egyesületeket, de főként Kaszinókat ellenőrizze, vajon azok a pesti Nemzeti Kaszinó szellemében alakultak-e meg, mert hiszen ez a Kaszinó volt példája minden kaszinónak Magyarhonban. Podmaniczky amolyan országos biztosi tisztet töltött be ilyenformán, amikor életében végiggibicelte a kolozsvári, marosvásárhelyi, bihari, gyöngyösi, kaposvári, révkomáromi kaszinók megalakulását, és tanácsot adott, alapszabályt módosított, segített a klubalapításban még gyakorlatlanoknak. „Gibic báró” volt Podmaniczky Frigyes „spitznáméja”, és nevének emberül megfelelt. Ott volt életében mindenütt, ahol gibicelni kellett. Így érkezett meg Fehérvárra is a Dandy Club első piknikjének hírére.
A klubigazgatók nagy tisztelettel fogadták az országos biztost, megmutatták neki alapszabályaikat és mellékhelyiségeiket, a tagoknak a névsorát és a pipázószobát, ahol nőies kanapékon lehetett csibukozni, elnyúlva, mint a csibukozás azt megköveteli, és a szobában mindenféle hamutartók voltak találhatók, senkinek se kellett a virágcserepeket felhasználni pipája kiverése szempontjából. A falakat a szokásos zöld posztókra akasztott vívófelszerelések, lovaglóostorok, vadászkürtök ékesítették. Podmaniczky megpróbálta az egyik vadászkürtöt, és mint jó tüdejű úriember, a Säckingeni trombitás melódiáját fújta el rajta, amellyel mindig sikere volt az úri társaságokban.
