VUKOVÁR-FIUMEI VASUT.
VUKOVÁR-FIUMEI VASUT.
(IIId. czikkely.) Elméletek a’ harmadik mód felett, ha a’ vasut magántársulat által, de 5% tiszta haszon’ biztositéka mellett épittetnék. Azon esetben, ha magántársulat vállalja fel a’ vasut’ épitését, ’s az ország csak 5% tiszta haszonnal biztositékát; mindenekelőtt attól kell tartani, hogy magántársulat nem épithet olly sebesen ’s olly olcsón, mint az ország, ’s illyenkor már 4% kamat helyett, melly mellett az ország kölcsönt szerezhetne, 5% kamatokról van szó. A’ beváltási mód szinte nagyobb nehézségeknek van alávetve, ha részvénytársaság kölcsönzi az épitési tőkét, mint ha talán egyetlenegy ház előlegezné a’ szükséges öszveget az országnak, – végre még az ellenörködés is, melylyel az országnak, önbiztosságára kisérnie kell a’ vállalatot, jóval terhesebb és költségesebb, mintha önmaga épit az ország. A’ tariffának módositása (az időközben kifejlődő körülményekhez képest) már kevésbé van az ország’ hatalmában mint a’ két első alternativánál, – ’s mind e’ mellett mégis a’ tariffának megállapitása már nem olly biztos, mintha az ország maga hajtaná végre a’ vállalatot; melly körülmények ’s kivált a’ legutóbbi már ingadozást hoznak a’ speculatióba, ’s ennélfogva az egészet a’ kereskedésre nézve jóval előnytelenebbnek mutatják.
Miután azonban lehetséges, hogy az ország minden pium desideriumok’ daczára, mégis a’ jelen nehéz körülmények közt magántársulatra bizandja a’ vukovár-fiumei vasutnak épitését, szükséges ezen harmadik alternativa felett is közelebbről elmélkednünk.
Mindenekelőtt azon kell lennünk, miszerint a’ tariffa sem szerfelett magasra ne szabassék – nehogy a’ kereskedés iránt mostoháknak mondathassunk, – sem szerfelett alacsonra, nehogy az ország a’ biztositék’ felvállalása által szerfelett nagy sommát veszedelmeztessen. Azon kellene lennünk továbbá, hogy a’ vasut a’ lehető legrövidebb idő alatt az ország által beváltassék, hogy azon szerencsés időpont, mellyben a’ többször emlitett alaptariffa életbelépend, nagyon későre ne maradjon. A’ vállalkozó társaságnak, az ország’ vagy a’ kereskedés’ veszteségéveli minden tulságos nyerészkedése ellen magunkat szerződés’ utján előlegesen biztosithatjuk, ’s a’ társaságot arra kell köteleznünk: hogy a’ néki engedett tiszta hasznon felül, kedvező kereskedési években keletkező fölösleget vagy a’ vasut’ megváltására forditsa, vagy pedig tartaléktőkét alakitson belőle az üzletköltségek’ egy részének fedezésére ’s a’ tariffának czélirányos leebb szállitására.
Hogy pedig mindezen feltételeknek a’ lehetőségig eleget tegyünk, megkisértendjük, ezen alternativa’ számára némi calculust megállapitani:
1) az épitési tőke magántársulatnál 14 millió forint helyett, mennyire azt felebb szabtuk, joggal 15 millióra, ’s az épitésközben keletkező (itt 5%es) kamatok’ hozzáadásával 18 millió ftra (de ez mindenesetre a’ maximum) tétethetnék.
2) A’ törlesztési mennyiség nem a’ vasutnak szokott jövedelméből, hanem csak a’ fölöslegből igen kedvező években, vagy az ország által volna fizetendő; miért is ezen mennyiség a’ tariffa meghatározására semmi befolyással sem lehetne.
3) Miután a’ felebbi épitési tőkének 5%-es kamatai, az épitési időköz’ kamatainak hozzáadásával 900,000 ftra mennek, ez pedig a’ 2 millió mázsányi legcsekélyebb átvonulásra felosztva 27 kr ád mázsájától: – az ország 33 1/4 + 65827 = 60 1/4 kr. tariffa mellett semmi veszedelemnek nincs kitéve az 5% tiszta haszonnak biztositásánál fogva. Miután azonban, mint felebb bizonyitottuk, ezen tariffa még csak a’ jelen közlekedési eszközök’ concurrentiájának megszüntetését sem reméltetheti velünk biztosan, ’s miután az összes forgalomnak a’ vasutoni öszpontosulására csak 54 kr. tariffa mellett, – a’ külföldi versenytársak’ tetemesb elmellőzésére pedig csak 45 kr. (mázsájától) tariffa mellett számolhatni, lássuk már most, mennyit fogna az ország mindenik felülfizethetni.
A’ rendes üzletköltségek tökéletesen fedeztetvén a’ 33 1/4 kr. alaptariffa által: marad az első esetben 20 3/4 ’s a’ másodikban 11 3/4 kr. mázsájától a’ tiszta haszonféle jövedelmek’ képzésére. Keletkezik tehát a’ következő tabella:
A’ vasut forgalma mázsákban
|
ez a’ 21 3/4 kr (mázsájától) tariffa mennyiség szerint ad tiszta nyereséget
|
a’ 11 3/4 tariffa mennyiség szerint pedig
|
az első esetben tehát %-ra felmegy
|
a’ második esetben pedig
|
vagy marad még fölösleg
|
2,000,000
2,000,000
3,000,000
3,000,000
|
691,666 2/3
864,583
1,037,500
1,210,416
|
391,666 2/3
489,583
587,500
685,416
|
208,000 1/3
35,411
–
–
|
308,330 1/3
410,417
312,500
211,584
|
–
–
137,500
310,416
|
Látható ezen tabellából, hogy az ország már a’ magasabb, 54 kr. tariffa mellett is veszélybe jöhet, tetemesen felülfizetni, mig t. i. a’ forgalom felül nem haladja a’ 2,000,000 mázsa minimumot. A’ 45 kr. tariffa mellett pedig 3 1/2 millióig növekedett forgalomnál is még 214,000 frtnál többre menne a’ felülfizetés. Tegyük fel azonban valószinü közép calculus’ nyerésére calculus’ nyerésére, hogy a’ 62 évnyi
| időközben | 10 éven keresztül 2,000,000 m. |
| 20 éven keresztül 2,500,000 m. |
| 18 éven keresztül 3,000,000 m. |
| 14 éven keresztül 3,500,000 m. |
vonulva a’ vasuton át (mit kedvező felvételeknek mondhatni a’ vállalatra nézve), ekkor még hozzá kellene fizetni
az 54 kr. tariffa mellett
| 10-szer 208,333 1/2 = | 2,083,333 ft 20 kr. |
| 20-szor 35,417 = | 708,340 ft |
| összesen | 2,791,673 ft 20 kr. |
a’ 45 kr. tariffa mellett
| 10-szer 508,333 1/2 = | 5,083,333 ft 20 kr. |
| 20-szer 410,417 = | 8,208,340 ft |
| 18-szor 312,500 = | 5,625,000 ft |
| 14-szer 214,584 = | 3,004,176 ft |
| összesen | 21,920,849 ft 20 kr. |
| ’s egyremásra közép calculussal az 54 k. tariffánál | 45,027 ft |
| a’ 45 krnyinál pedig | 353,562 ft |
Látnivaló, hogy ezen alternativa mellett az ország, ha csak a’ 60 vagy több krajczárnyi tariffát nem akarja életbeléptetni, tetemesen nagyobb áldozatokkal járulna a’ vállalathoz, mint az előbbeni alternativánál, és hogy a’ kereskedésnek ez által nyujtott segéd még igen problematicainak mutatkozik, mert Odessának vagy legalább Gallacznak concurrentiája ez esetben még koránt sem hárittatnék el annyira, hogy egy oldalról a’ kereskedési szellem ébresztetvén, más oldalról a’ termesztők jobb árnak nézhessenek elejébe.
De a’ vállalkozó társaság sem fogna – a’ mint mi a’ szerződési feltételeket szabtuk – fényes nyereségnek örvendhetni, mert a’ befektetett tőkék 5%-nél többet semmi esetre sem jövedelmezhetnének. Vallást kell tennünk azonban, hogy a’ szerint, mint a’ fiumei társaság szerződési ajánlkozását idomitotta, ő is jobb eredménynek nézhetne elejébe, ’s az országnak is csak alig vagy épen nem kellene a’ ráfizetés’ veszélyétől tartani, – de más oldalról azon véleményünket is kell nyilvánitanunk, hogy 65 1/2 kr. tariffa mázsájától, sem a’ Száva’, Kulpa’ ’s a’ Louizaut concurrentiáját, sem pedig a’ külföldi kikötőkét nem zárja, ’s a’ kereskedésre nézve az egész nyereség csak a’ fuvarbér’ megállapodásában, nagyobb szabatosságban ’s az áruk’ gyorsabb szállitásában állana, ’s ezek meg nem vetendő előnyek ugyan, de mégis még koránt sem olly hatalmas emeltyük, hogy általuk a’ kereskedés’ állandó felemelkedése előidéztethetnék. – Egyébiránt szivesen megismerjük, hogy a’ fiumei társaság, több tekintetben igen loyalis ajánlatáért, közköszönetet érdemel, ’s hogy viszonyai között máskép’ nem cselekedhetett; – mert nem tagadhatni, hogy ollyatén feltételek alatt, minőket mi szabtunk, alig volna 18 millió tőkének előszerzésére képes, ’s hogy ennélfogva bölcsen cselekedett, midőn részvényesei’ számára méltányos nyereséget ugyan, de mégis a’ lehetőségig nagyot ’s biztost ügyekezett elérni. Végre arról sem kell megfeledkeznünk, hogy a’ fiumei társaság nem csak lóerőveli vasutnak, minőt mi elméleteink’ alapjául vettünk, hanem ollyaténnek épitésére ajánlkozik, melly mihelyest kivántatik, locomotiveket fog alkalmazni, ’s hogy kérelmét főkép’ oda irányzá: épitené bár az ország önmaga a’ vukovár-fiumei vasutat; ’s hogy azon esetet, ha ez nem történhetnék, szerencsétlennek mondá, ’s hogy ennélfogva haszonlesésről bizony nem vádoltathatik eljárása. –
A’ negyedik ’s ez elméleteket bérekesztő utolsó czikkelyt a’ jövő számban.
