Nyiregyháza, nob. 7-én.
Nyiregyháza, nob. 7-én.
Kis vadász csapatunk ma érkezett vissza a táborból. Részt vett a Bécs alatti csatában. Közölök egy sem esett el, de néhány megsebesült. – Az oláhok ellen küldött nemzetőrioenk önkényt álltak ki, is mások ismét készen állanak ezeket felváltandók. Újonczállításunk is szép renddel ment véghez. És népünknek illy buzgalma a hon védelme iránt minden esetre dicséretes: mert népünk a dolgok új fordúlata által koránsem nyert annyit, mint a többi. Népünk 1804-ben kezdte magát úrbéri terhektől megváltani, s még ma is fizeti, és, ha a legközelebb tervezett törvény létesűl, még sokáig fizetendi váltsági tartozását. Kis igazságot az ügyben nem ártana részünkre is juttatni. –
És az sem ártana, ha azok a megyei urak Kállóban, kik mesterembereinkkel egyetmást az újonczok számára dolgoztatnak, kissé szelidebben bánnának ezen minden esetre kétoldalú szerződés szerint dolgozókkal. „Kend tán nem is tudja, millyen közel áll az egyeshez;” efféle kifejezések azon felűl, hogy a kézműipart nem igen mozdítják elő, nem a mai korba s nem munkás polgár fülébe valók, legyen az bár nem tősgyökeres és kutyabőrös magyar is. B.
