Pozsony, oct. 9.
Pozsony, oct. 9.
A szökevény Jellachich tehát elkerülte városunkat. A szerezsánaival táborba küldött két követünk egy levelet hozott tőle, mellyben tudtunkra adni méltóztatik, miszerint városunk megkiméltetését csupán annak köszönhetjük, hogy az itt volt Walmoden és Ceccopieri katonaságot bántatlanúl elmenni engedtük. Megjegyzendő itt, hogy az említett csapat tegnap Pozsonyt elhagyván, titkon Stomfa felé vonúlt, még a főőrhelyet is a nélkül hagyták el, hogy azt más őrizetnek átadták volna. Azonban mi más okát tudjuk annak, miért nem tetszet a „lieber Ban”-nak utját Pozsonynak venni, s ez az, hogy Óvárnál futár által parancsot kapott, miszerint Bécsbe siessen, mivel ott a dolgok roszúl állnak. És ott seregét két felé osztván, egy részét a Fertő, másikat a Lajta felé vitte. A mi seregünk nyomban köti, s az előcsapatok már Parendorfnál voltak. Mi a nemzetőrség és kaszáscsapat egy részét mindamellett elküldtük, mert a horvát expeditióból már igen jól tudjuk, mikép szoktak utócsapatai a falukban pusztítani, mit Mosonyban és Óvárott sem mulasztottak el. Azt is beszélik, hogy seregünk Óvárnál egy csapat horvátot utólérvén, azt szétverte, 40 szerezsánt elfogott, 4-et pedig elejtett. Huszáraink közől ketten estek el. – A Ceccopieri ezrednek nálunk szállásolt része átment a honvédsereghez.
