FŐVÁROSI UJDONSÁGOK.
218FŐVÁROSI UJDONSÁGOK.
Minapi pestvárosi közgyülés leirásából, kimaradt egy a városra nézve fontos határozat. Ugyanis, Láng Ignácz kapitányunk inditványára rendeltetett, hogy a tűzifarakhelyek folytonos és szorgos vizsgálat alatt tartsanak, s ha bár hol s mikor a fa nem pontos mértékben találtatnék felállítva, széthányatván újra és jól mérve rakassék fel, természetesen a mérték hamisitó kereskedő költségére. Ezen határozat nem ujság ugyan Pest városában, de fájdalom, hajdan olyan hozzák s kezelik, kiknek talán nem egészen volt érdekökben a szigorú végrehajtás, mitől a képviselőknél félni nem lehet. E felett a végrehajtással maga az inditványozó kapitány bízaték meg, ki az inditványban saját gyermekét látván, azt bizonyosan atyai szeretettel ápolandja, s kinek lelkiösmeretes és veszélyes jelleme kezeskedik, hogy Pesten az öl ezután nem lesz öt láb, vagy még kevesebb.
– Vasárnap érkezett s este felé ment tovább a csataér felé a pozsonyi, vagy is 4-ik honvéd zászlóalj négy százada. Itt meg sem kelle állniok, de a legénység ezt megtudván, egy olly elolthatlan vágyat érze magában Pestet közelebbről látni, hogy a Dunába ugrott s a partra úszott, mire a gőzös csakugyan megállt, s még néhány honvédnek a tilalom daczára is sikerült a partra jutni. Volt is aztán egy két óráig tartó dobolás az utczákon le s fel, míg sikerült a partra jutni. Volt is aztán egykét óráig tartó dobolás az utczánkon le s fel, míg sikerült a vitézeket összegyüjteni s tovább inditani. Napoleon ez alatt egész sergét kimozdította volna. Hányszor említették már a fegyelem, és mégis alig látszik sikere. Honvédeinkben talán minden jó tulajdonság megvan, csak egy nincs, a fegyelem, s ez talán felér a többi minddel. Őket édes anyanyelvükön parancsolják s könnyebb volna engedelmeskedniök, mint idegen nyelven vezénylett katonáinknak, s mégsem teszik. Meg kellene gondolniok, hogy ezzel nemzetünket gyalázzák meg, s koczkáztatják szent háborunk sikerét. Im ma is rendetlenségöknek egy polgártársunk talán áldozat lőn. Ugyanis az elindulás perczeiben egy az említett honvédek közől a pesti partnál álló gőzösön, hogy s miért nem tudni, elsüté puskáját, s egy a budai parton álló veszprémi csapó mesterembert hasba talált. A golyót mindeddig nem sikerült testéből kivenni, s élete folyvást veszedelemben van. Ez egyik keserű gyümölcse honvédeink rakonczátlan viseletének, adja isten, hogy utolsó legyen!
– Táborunkban nagy hiját érzék eddig markotányosnéknak, nem volt ki vitézeinknek főzzön és mosson. Most fővárosunkban e végre toborzás van, hír szerint 300 nő kerestetik, kik a díszes hivatalért az álladalomtól havi díjjal láttatnak el, már sokan csaptak fel, s táborilag öltözve, részint hordócskákkal hószin vállaikon járkálnak a fővárosban.
– Woronyeczky herczeg vadász csapata hétfőn tevé le az esküt hadügyminsterünk jelenlétében a képviselőház előtt, s e napokban induland a csatatérre. A sereg szép, fiatal s erőteljes egyénekből áll, kiket mind akarat, mind erő képessé teend e terhes feladatú fegyver-nemben hasznos szolgálatokat tenni, annál is inkább, mert daliás vezérök szoros fenyítékben tartja csapatát.
