NÉMETORSZÁG.
NÉMETORSZÁG.
Frankfurt. A jul. 22-ki nemzeti ülés egyike volt a legnevezetesbeknek. Tárgyát Németország külpoliticája tevé. A minő fontos a tárgy, épen olly jellemző volt a vitatkozás. A magát föliratott számos szónokok nem beszéltek mind, s mi a szólottak közől is csak azokat fogjuk megemliteni, kik a tárgyra vonatkozólag feltünő nézeteket fejtettek ki s illyen Ruge. Ő az emberiség, béke és az általános lefegyverzés politicáját akarja, s különösen az utóbbinak elérésére, miután az álló seregeknek békes időkbeni fentartását a tapasztalás minden országokan, károsnak bizonyítá be, az amerika i alkotmány szavai pedig egyenesen a szabdsőág ellenségének bélyegzik – egy európai népgyülést inditványoz. Egy illy politicának elemeit ő a francziák és angolok politicájában s a németek gondolkozás módjában hiszi föllelhetni. A francziákéban a februari forradalomnál fogva, melly fölöttök uralkodik, s azon elveknél, mellyeket Lamrtine hirdetett. Az angolok közt szerint Cobden pártja fogná az átalános lefegyverzést elősegítni, miután az angolok a háborut is kereskedelmi eszköznek tekinti. A néemteknek pedig eszméi fognák ama gyülés savát és borsát megadni. – Schmerling Külügyminister az összes ministeriumnak a külügyekre vonatkozó nézetei programmban igérte előterjeszteni, de csak akkor, ha majd a ministreium teljesen betöltve lesz, s ugyanakkor a külhatalmasságokhoz birodalmi követek is lesznek küldendők, különsen pedig Francziaország köztársaságát, mint a honnan a mult század végével már a szabadság sugárai kiáradtak, nyiltan el fogják ismerni. Kinyiltkoztatá egyszersmind személyét illetőleg, hogy soha olly ministeriumnak tagja nem kivánna lenni, melly nem Németország becsületét és jogát állítaná föl első elveül. Voght hasonlóképaz általános lefegyverzés mellett szól, végczélnak a legfegyverzett békét mondván. A francziákkali szövetséget pártolja, mert jelen politicáját nem azon téren látja, mellyen ovlt a mult század végével. Állitja, hogy a mostani pártokat ismerve, meg van győződve, hogy a francziák távolról sem áhitoznak annyira a Rajna partja után, min sokan képzelik, épen ugynem, mint a németeknek eszébe sem jut. Elsast elfoglalni. Az angol, míg szövetségesünk volt, mondá vérünket ontottuk érte, s ő pénzünket kereskedelmi szerződéseivel a nép velejéből szopta ki. Illy szövetséges neki nem kell. – Oroszországban nem a nép, hanem a zsarnok politicája van, épen ellenkezőleg mint Francziaországban. Oroszország ugymond, szózatot küldött hozzánk, a „pogányokhoz.” Seregei a keleti határszéleken állanak, s a dunai tartományokba nyomultak. S ekkor fölkelt a nemes magyar nép, s olly sereget szavazott meg, mellynek segélyén még legközelebb egy szónok kételkedni mert. – Mösing (bécsi követ) nem pártolja a franczia szövetséget, bizonytalan 118barátnak állítván őt, valamint a köztársaságokat a hóditási ösztön alá vetetteknek mondja. Ő, Amerikán kívűl, kezet fogva Svéd, Norveg, Holland, Schweicz s Anglia rokonnemzeteivel egy erős közép Európát akar, s e végett szövetséget Magyarországgal. A szónok a gyülést Magyrország iránti rokonszenvének nyilvánitására híván föl, az egész ház fölállott. – A választmánynak a keletikhatárok fölfegyverzését illető javaslata elvettetvén, az ebbeli intézkedés Biedermann indítványára, a már megszavazott hadierő tekintetbe vételével, a középponti hatalomra bizatott.
