A bácsmegyei kir. Ferencz-csatorna 1846. év végén.
A bácsmegyei kir. Ferencz-csatorna 1846. év végén.
Azon nagyszerü épitkezések közt, mellyek hazánkban a közlekedés előmozditása végett magántársulatok által életbe hivatnak, teljes joggal foglal helyet a kormány egy müve, melly ámbár észre nem vétetett eddigelé, minthogy minden zaj és ünnepélyesség nélkül vitetik végbe, még is mind technicai, mind kereskedési tekintetben egyiránt igen fontos; 1021ez pedig a bácsi Ferencz-csatorna meghosszabbitása és kijavitása. E nagyszerü vállalat keletkezése, jelen állása s a rajta eszközlött forgalom iránti nehány szó, ugy hiszszük, további fönállásának fontosságát közelebbről világositandja föl.
Még 1793-ban Kiss József és Gábor testvérek által alakitott részvény-társaság ugyancsak az ő tervök s vezetésök mellett kezdé meg a Dunát (Monostorszeghnél) a Tiszával (Földvárnál) egy hajózható csatorna által összekapcsolni. Csak olly rendkivüli buzgalom és kitartásnak, olly hatalmas pártfogolás mellett, millyennel azt bold. Ferencz ő felsége istápolta, sikerülhetett legyőzni azon sokféle nehézségeket, miket idő s helyviszonyok, tudatlanság és más mostoha körülmények görditettek e vállalat ellenébe. 1801ben már készen volt a hatalmas pártfogója nevével ékesitett 14 1/2 mérföldnyi hosszu Ferencz-csatorna, az utána következő évben pedig már megnyittatott. Azonban az alig egy millióra számitott költség nem sokára három annyira szaporodott s a társaságot adósság terhelé, mi szükségkép megbuktatja vala, ha önmagára hagyatik. Ekkor ismét a kormány segitett, miután a bácsi terjedelmes és jól jövedelmező kamrai jószágokat 25 szabadalmas évre haszonbérbe adá neki, s igy részesité őt azon közvetlen előnyökben, mikben müve ezen uradalmakat részesité.
Tapasztaláshiány s a minden kezdetet nehezitő akadályok okozák, hogy a 25 évi szabadalmas birtokosnak a csatorna nemcsak semmi hasznot nem nyujta, hanem adósságokba merité, azonban annál üdvösb befolyással volt a környékre. A legvirágzóbb falvak keletkeztek partjain, s hol megnyitása előtt rövid idővel csordák legeltek a végtelen sikokon, most termék-kelendőség miatt többé nem aggódó földmüves dús aratásnak örvend. S az előitélet, mostohaság s részben rosz akarat még is csak árnyékot láttak e vállalatban; tökéletlenségeket, miktől egy emberi mű sem ment, s az akkori korviszonyok által eléggé kimentett fogyatkozásokat vettek benne észre; mind ezekhez járult még, hogy a Duna egy kiszakadása az egész torkolatot befövényeztetéssel fenyegeté.
Illy körülmények közt közeledék a szabadalom-idő végéhez, s a birodalomban egyedül álló vállalattali fölhagyás hozatott szóba. A társaság nagyobb veszteségektől tartva, sietett a csatornát magától elháritani, s azt tetemes hozzájárulékaival együtt ő felsége lábaihoz ajándok gyanánt tette le.
Az ügy kire nem volt ajánlatos; az eddigi eredmények semmi hasznot nem igértek; a torkolatnáli veszély fenyegető, s a segitség lehetősége kétséges vala. Illy körülmények közt az elfogadástóli vonakodás természetes lett, volna. E körülmények azonban időközben megváltoztak, s a magas kormány 1841-ben csakugyan elfogadta a csatornát.
A Ferencz-csatorna által a Duna a Tiszával, 35 mérföldnyi nyereséggel s mind a magas mind alacsony vizállásnál a legveszélyesb helyek kikerülése mellett, Magyarország legtermékenyebb vidékein keresztül, hozatik kapcsolatba.
Tervezeténél a legnagyobb dunai hajók, mellyek akkor legfölebb 4000 mázsát hordtak, és 4 lábra merültek alá, vétettek tekintetbe; az alsó fenék szélessége 5° 3´ s a legcsekélyebb mélység 6 lábra lőn határozva. A zsilipek azonban, szerencsére, nagyobb terjedelmet nyertek, ugy hogy 1022jelenleg a legnagyobb, 8000 mázsát hordó hajóknak is elegendő átevezési tért nyujtanak.
Kevés hajózható csatorna, mellyen illy nagy terhek, szállitása lehető volna; a duna-majnai Lajos-csatornán alegnagyobb teher sem mulja fölül a 2000 mázsát.
Jelenleg a középszámmal 27 lábat tevő vizeset a Dunából a Tisza felé, öt szilárd rekesz-zsilip által osztatik föl; a hajókamrák hossza 27 öl, a zsilip-kapuk nyilása 27 láb. A munkában levő csatorna-hosszabbitás a zsilipek számát kettővel szaporitandja.
A két part közötti közlekedésre nézve magasabb földezeten 17 álló, az alacsonyabbon pedig 8 komp-hid által van gondoskodva.
A hajók vontatása nagyságukhoz s a teherhez képest 4–14 ökör által történik, mellyek a csatorna-melléki lakosok tulajdona, s a csatornahivatal részéről kárpótlást kapott hajózók által béreltetnek ki.
Azon haszon mellett, melly a nagyobb számu marhából a földmüvelésre közvetve s közvetlenül háramlik, azon tiszta jövedelem, mit 5 helység a hajóvontatásból nyer, 20,000 pftra rug. A 14 1/2 mérföldnyi hosszu utat egy hajó harmadik napon végzi be.
A csatornáni forgalom iránya eddigelé nagyrészt fölfelé tartott s főleg a termékeny Bánát és bácsmegyei nyers terményekre, kincstári só, dohány és repczeolajra stb. szoritkozik. A Dunáról bor, kő, épületi-fa, kalmár-portéka stb. hozatik be. A fölfelé menő teherhajók legnagyobb része üresen tér vissza.
Az utolsó 10 évi eredmények nyomán átmerőlegesen egy évre jő 600 üres, 730 terhes hajó; 3 üres, 41 terhes tutaj; 1,095,100 pozsonyi mérő buza, 146,391 kétszeres, 130,342 kukoricza, 33,664 köles, 144,902 repcze, 64,621 árpa, 1,087,199 zab, 156,547 mázsa só, 41,542 akó bor, 18,901 mázsa repczeolaj stb., a sulyra nézve évenkint összesen 2,149,284 mázsa.
1846-dik évben a csatornán szállitott áruk összes sulya tett 2,754,310 mázsát; a tulajdonképeni suly azonban nagyobb, minthogy a fönálló rendeleteknél fogva egy pozsonyi mérő buza, vagy kétszeres csak 75 fontba, számittatik.
Azon előnyök mellett, miket a csatorna a forgalom élénkitése által főleg a környékre kiáraszt, egyet még érintetlenül, hagyni nem szabad; ez pedig a mocsárok kiszáritása, mellyek különben sok ezernyi hold legtermékenyebb földet a müveléstől elvonnának s egészségtelen kigőzölgéseikkel az egész vidéket megrontanák.
De mindezen, a csatorna mellett fekvő helységeken a figyelmezőnek első pillanatra föltünő kiszámithatlan előnyöket, miket ama vállalat olly áldásdúsan áraszt el, egy balesemény pusztitással fenyegeti. A Duna eltérése által ugyanis a csatorna elveszté az élő folyammali összeköttetését s csupán sok fáradsággal párosult mesterséggel lehet még azt föntartani.
Hogy tehát a csatorna bizonyos pusztulásától megmentessék, és még inkább, hogy sokkal tökéletesb állapotba tétessék, ez föladata az előbb érintett nagyszerü épitkezéseknek.
A monostorszeghi zsiliptől fölfelé Bezdán mezőváros mellett egész Battina átelleneig 5075 ölnyi hosszu és 15 lábnyi mély csatorna ásatik, miáltal annak összeköttetése a 1023Dunával helyre fog állittatni, még pedig 2 láb 6 hüvelyk vizesési nyereséggel. A Dunánál épitésben levő uj torkolati, zsilipek, mellyek feneke a legalacsonyabb viz alatt 6 lábnyira fog tétetni, elháritandják a mostani torkolati zsilipek igen magas állásából eredő bajokat, s a hajók be- s kiszállását bármilly vizállásnál megengedendik.
E csatorna-épités, mellyhez a földmunkákra 147,786 ft, a zsilip-épitésre 246,030 ft, összesen 393,816 pforint kormányilag kirendelve van 1845-kei őszszel egy, legfelsőbb helyről kinevezett épitési biztosság vezetése alatt megkezdetett, s mennyire a viz állása megengedé, szorgalmasan folytattatott is.
A mélységben, hol a viz tolulása miatt ásóval dolgozni nem lehet, a kimélyités ugynevezett Bagger-gőzgép által történik, mellyek egyike 6 lóerőre a régi csatornánál létetezik, egy másik 10 lóerejü pedig most van fölállitásban.
Ha előre nem látott akadályok közbe nem lépnek, még a jelen tized vége előtt az uj csatorna készen s a régivel összeköttetésbe hozatva leend.
A tiszai torkolat-zsilip is Földvárnál, minthogy az épitésnél a Tisza legkisebb vizállásáról semmi biztos adatok nem léteztek, igen magasan tétetett, mi csekély vizállásnál nagy akadályokat gördit a hajózás elibe: E baj gyökeres orvosoltatása végett a most ismert legkisebb viz alatt 6 lábnyira fekvő uj zsilip épittetése a Tiszánál előlegesen megengedtetett: Egy harmadik már szintugy jóváhagyott javitása a csatornának az első öt mérföldnyi hosszu árok kimélyitésében áll Monostorszegh s a sztapári zsilip között, az utolsó küszöbénél alább 2 lábnyi mélységre. Ezen tetemes mélyitése egy körülbelől 60,000 köb ölnyi földtömegnek, hogy a hajózás félbe ne szakitassék, Bagger-géppel fog eszközöltetni.
Ha a Dunánáli épitkezésekre ajánlott öszveg 393,816, a torkolat-zsilipekre 200,000, a kimélyitésre 70,000 ftba számittatik, az egész öszveg 663,816 pengő ftra megy, mit a magas kormány a Ferencz-csatorna föntartása s kijavitásának szentelni határozott.
Megérintvén röviden a csatorna multját s jelen állapotát, valjon ne vessünk-e egy pillanatot a jövendőt elboritó fátyol alá? ez hihetőleg a legmerészebb várakozásokat is fölülmulandja. A Ferencz-csatorna Magyarország legtermékenyebb vidékeit érinti s hasitja keresztül, hol még végtelenül sok erő és kincs szunnyadozik, mellyeket csak föl kell ébreszteni, e tekintetben pedig épen a csatorna fog legtöbbet eszközölni.
Azon élénk buzgalom, mellyel a legtermékenyebb sikokat elpusztitó Tiszának gátot vetni igyekeznek, sok ezer holdat fog müvelés alá hóditani, s nem sokára milliónyi mérő fog a biztos vizi uton szállittathatni a csatornán. (B. H.)
