Toldalék. Paleocapa ur tiszaszabályozási kérdésre adott véleményének és tervének világositásához.
Toldalék. Paleocapa ur tiszaszabályozási kérdésre adott véleményének és tervének világositásához.
Midőn legközelébb a Hetilap 130 sz. Paleocapa urnak a nagy napi kérdés iránt megjelent tervét egynehány sorokkal világositottam, véleményem részben Kurizmics urnak a Jelenkorban megjelent czikkén, részben egy rövid kivonaton alapult, melly velem a kérdéses terv iránt egy jó barátom által előlegesen közöltetett. Ezen világositásban a véleménynek alaptalanságát nem is tekintettem egész kiterjedésében, mert feltettem, hogy Paleocapa ur terve hacsak némi tekintetben is jó lesz, nevezetesen pedig, hogy a töltésezés rendszere (melly az egész terv főágát teszi) kellőképen láthatóvá tétetik szintugy, hogy azon kevés átmetszések tudományilag és czélnak megfelelőleg fognak terveztetni; – de fájdalom Paleocapa ur már most kezemhez jött munkájából meggyőződtem, hogy minden tekintetben csalódtam. – Miként lesz a Szamos és Tiszahát töltésekkel ellátva? Melly helységek lesznek általok kizárva? Vagy a hullámoknak általadva? – (miképen ez által a tervet legalább némileg megitélhetnénk) Annak az egész tervben semmi nyoma. – A végrehajtandó kevés átmetszések közül valószinüleg azok, mellyek Tokaj és Szederkény közt terveztetnek, főbb studiumát tették Paleocapa urnak, ezekkel foglalatoskodott kimeritőleg a mint látni, és tudjuk is leginkább. – Több rendbeli ő maga által szerzett, de ismét mellőzött tervek után végtére abban állapodott meg, hogy a Tisza rögtön Tokaj alatt medréből kivétessék, alkalmasint az ottani sóházi telkeken és a vásárpiaczon keresztül rézsut a Taktaközön át Kenézre és Tisza-Dobra, és innen egyenesen a tervben 58 számmal jegyzett szederkényi kanyarulatba vezettessék, De 450mivel ott a Tiszának kevés, vagy épen semmi esése nincsen, a mennyiben a mint tudva van, a Kesznyétemnél és Lucznál kikötő só-szállitó hajók és szálak nem ritkán a Sajó árvize által elszakasztatnak, és visszafelé Tokajnak hajtatnak, – tehát a szükséges viz-esés megszerzésére az átmetszések előkészültével azonnal a Tisza mostani ágya egész a legkisebb viz szinéig földdel, fával épitessék be, és zárattassék el, e szerint a Tisza felduzasztva erővel szoritassék az átmetszésekbe, ha pedig a folyónak első elfogása nem sikerülne, ugy azonnal egy második elzárást kellene megkisérteni, és végrehajtani. Ugy hiszem, hogy az egész Tiszának illy fával és földdel eszközlendő elzárását, és zugóra vételét többször is kellene épiteni, de még sem fogna sikerülni.
Ezek szánakodásra méltó tervek, nem kevésbé gyötrők a Tiszára, mint kegyetlenek a vidékre nézve, legközelébb Nagy és Kis-Tokajra, főképen pedig az egész Bodrogközre, valamint a hajókázásra nézve is tekintet nélküliek és kiméletlenek. Szerencse, hogy rettentő és elő nem állitható költségességök miatt, mellyekkel az országot terhelnék, végrehajthatlanok, és valódilag lehetetlenek. A legközelebbi tavaszi árvizek a mondottak igazolására kézzelfogható adatokat fognak nyujtani. –
Nem sokkal szerencsésebbek Paleocapa urnak többi tervei is, a mennyiben azokkal eddig megismerkedtem. Valószinüleg minden elfogulatlan, igazi tudományt értő, ki Paleocapa ur tervét látja, és a helyszin körülményeit ösmerni, tökéletesen ugyanazon meggyőződést fogja meriteni, – legtisztább buzgóságomnál fogva, mellyel a közjó iránt viseltetem, reményleni bátor vagyok, hogy Paleocapa ur terve egyet sem fog a felsőbb revisiók közül kiállani, reményleni lehet az ország szerencséjére, hogy ezen tervet egészen haszonvehetetlennek fogják találni, és elmellőzni.* Kassán, mart. 17-kén 1847.
Kissé merész remény! Szerk.
J. K. mérnök.
