Még némelly észrevételek a Tiszaszabályozás körül.
Még némelly észrevételek a Tiszaszabályozás körül.
(Folytatás.)
Ezen eredményt, ugy mint áll, bátran bocsátom a nagy közönség elibe, mind a két esetben a körülmények szerint, ha arányositottan is, ugyan azon tényezőket alkalmaztam, a körülményeket pedig elég kedvezően, midőn a törtéseket átalában egyenlően lapály, ugy szólván szintezett felületen kezdém alapitani, holott sok helyütt ez mérföldekig is terjedve egészen másként van, hanem adatim hiányában, az illy eltérésekrei terjeszkedést a különben is tömérdekre nőtt összeget tenni, mellőznöm kelle. És ezen kiszámitás, ha nem tétethetett is olly tökélylyel, minőt egy mindenét áldozni kész vállalkozó illy munkálatoktól követelhetne; meggyőződésem szerint teljes az mégis annyi valóval, mennyi a közelebbről érdekeltek akkinti hangolásra bőven elégséges, miszerint a két különböző elvek nyománi szabályozás czélzott eredményeit e munkálat folytán, az azt előteremtő pénzalappal egybe hasonlitván, kik habozás nélkül elhatározhassa magát, mellyik elv pártolója.
Egyébiránt ha találkoznék is szőrszálhasogató, ki némelly tényezőn p. o. a köbök-öl töltések, vagy föld-kiásásoknál valami meggazdálkodhatónak találna, s az által az átvágások és töltéselésekkeli szabályozás roppant költségét kevesitendő, azok árkitételét alább szállithatónak vélné, s a képtelenségig magos töltéselés költségét kevesitendő, magát az ártért is hajlandó lenne földáldozattal is megnagyobbitani, mi által aztán csak azon eredményre jutna, hogy a mit nyert a vámon elvesztené az ártér-földben, a réven, minthogy az illy műtétel, mind a két tervezetre, mintegy tényezőkön épültekre azonos haszonnal hatna, tehát a dolog lényegben mit sem változván, az elsőség mindig azon tervezet részén leend, melly költség aránylag nagyobb eredményről biztosit.
Lássuk tovább azon roppant költség-különbözésnek a Szamos külön mederbévételében, valjon van e erős alapja? és mint feljebb éritném a Tiszát a Szamos elválasztása után fönmaradt vizfogyasztás szerint bátorságos e egész a Dunába ömlésig azon egy vizfogyasztással szabályozni, a beléömlő mellék folyók vizfogyasztásait tényezőkül el nem fogadván? Ezen kérdésekre, a külön mederbe vett Szamosról, mint az egyetemes Tisza-hálózat egy részéről, mellynek már most Szatmártól Debreczennek s innen Buránál a Tiszába ömléseigi pályája a fenebbiekből már körülbelül tudva lenne, erre mondom a Szamosról ime következtetésben kimeritő válaszom vélem feltalálhatni. A Szamos-Csapi nagy kanyarulat szerinti utja, az uj medernek Szatmáron felüli kivezetése helyétől kezdve, ennek a Tiszába Buránáli bevezetéseig teszen mintegy 200,020 vont ölet. A Szamos vizszállitmányának ezen ut megtételére másodperczenkint 6 láb sebességgel szüksége van 55 56/100 órányi időre. A Szamos uj pályája szintén mintegy 99,000 vont ölet teendvén, ennek meghaladása a szabályozás által felénél is többel leszállitott pályán, és igy több mint kétszerezett lejt mellett, minden mederbeli sebesség csökkenést is betudva, a Tiszán felvett 6 láb sebességi arányban, 297a Szamos leendő sebességét m. perczenkint 9 lábra felvehetvén, kivánna 18 33/100 órát. Levonván ezen időmennyiséget a fölebbiből kijő, hogy a Szamos uj medréni szállitmánya 37 23/100 órával rövidebb idő alatt érkezik Buráig, mint az különben a Csapi kanyarulat szerint odáig megérkezhetnék. És ez ugy hiszem elegendő időköz arra, hogy az alatt a Szamos gyorsan haladó s legduzzadtabb vizszállitmánya, a felső részi Tisza kevésbé gyors legnagyobb vizszállitmányát kikerülhesse.
Már ha a Szamosnál, mellynek a Tisza arányábani pályája különbözése legkisebb, illy eredménynyel találkozunk: a többi e részben hatalmas tényező folyóknál, mint a Latorcza, Ung, Laborcza és Bodrog, mellyeknek pálya különbségej jóval meghaladja a Szamos-tiszai pályák-közötti különbözést, ez még kedvezőbben áll. Igy mi e vidékiek, a Latorczáról tapasztalásból tudjuk, hogy kiáradása a Tisza áradását mindig öt hat nappal előzi meg. Az Ung, Laborcza és Bodrog pályája kevéssel lévén a Latorczáénál rövidebb, ezekre nézve a fogyasztási időkülönbözés hat hét napra biztosan felvehető. Midőn ez a Tisza nagy kanyarulatától távolabb eső s egyébiránt is a Tisza és eredetők hegyes vidéke között nem annyira nagy pályáju Sajó, Kőrösök és Maros folyóknál még nagyobb vizfogyasztási időkülönbözés felvételére jogositana bennünket: ugy hiszem ezek szerint teljesen elégtétetett a feljebbi azon kérdésnek, miszerint a Tisza, Szamos elválasztása általi szabályozásnak a Vásárhelyi elve szerinti szabályozás irányában egy hatodánál alig valamivel többre menő árkitétele, melly a felvett elven a Tiszának az elválasztás után felmaradt vizfogyasztásávali biztos szabályzata következménye elég erős alapon nyugszik.
Vagy tán igénytelen soraim csak ugy könnyedén is elutasithatók; mondván számitásom nagyitott s alapjában hamis lenne, én ugy vagyok meggyőződve, mikint egy a haza szolgálatában 35 évet szeplőtelenül töltött, s ezen adatai megszerzésében is a közjó iránti fogékonyságát eléggé tanusitó egyént, a nagy közönség kijátszásával gyanuba venni nincsen okunk. Én e részben egészen más, és pedig ekképen okadatolt véleményben vagyok; ugyan is, a mig érvényes marad az alkotó részekről, az alkotott egészrei következtetés, addig Lám Jakab vizfogyasztásait nem érheti a tulcsigázás vádja; mivel ezen becs már csak engem is mint az Ung vizének hasonlóan számos évektőli szemlélőjét erre nézve épen kielégit. – Igy továbbá, ha a Tisza, Szamos és a többi ezekbe ömlő folyók Csap helységnéli fogyasztását, az ottan föltalálható tényezők nyomán kiszámitandjuk, meggyőződhetünk a rendelkezhetésünkül egybe számitott összes vizfogyasztások, e részben kellő tökélybeni létéről. Lám ur az egyetemes Tisza Naménynáli mennyiségét másodperczenkint 320,000 k. lábra teszi. A csapi forduló a legnagyobb áradásokban, minő fogyasztással működik e részben? a Tisza medrének keresztmetszése szerinti terjedéke, mint már többször adók 60 öl széles, s a part töltések által pótolva 7° mély, s mintegy 6 láb másodperczenkinti sebességgel szállit 90,720 k. lábat. – A szürti erdő a Tiszáig véve, melly e helyen az egész ugy nevezett Tiszavölgyet elfoglalja, és melly a természettől akképen szintezett, hogy midőn a Tisza árja tör ki, az a Latorczának s ezt tulhaladva egész Szürte helységeig terjed, midőn pedig a Latorcza árasztja el az érintett völgyet, azon tért szinte átaljában egész a Tiszáig elboritja, s a beleömléstől egyedül a Tisza 298magos töltései által akadályoztatva, – széles mintegy 5000 vont öl. – Bár mint mondám – és ezt itten mindenki ugy ismeri, ugy hiszem – mennyire szintezett is e tér, még is az ittott tán észre sem vehető felemelkedések kiegyenlitése végett a fentebbi szélességet 4000 ölre szállitván le, s a legnagyobb vizállás közép magasságát 3 lábra téve, ezt pedig e részt ismerője, tudom inkább keveselni, mint sokallni fogja, a sebességet pedig másodperczenkint – bár az áradatkor nagyobb részben olly rohanó, hogy a csónakozni közlekedést is megakasztja – csak 4 lábra vesszük is: ezen igen mérsékelt tényezők mellett is a vizfogyasztás 288,000 köb. lábat teszen. Ezen fogyasztás pedig, hozzá adván a tulajdonképi Tisza-fogyasztást is együtt m. perczenkint 378,720 k. lábra rug. És ezen eredmény ugy hiszem kielégitő bizonyitékul szolgálhat e részben, mikint az ezen munkálatomnál alapkint elfogadott Lám Jakab-féle Tisza-viz-vizfogyasztási kiszámitás inkább csökkentett, mint tulhajtott. –
A Tisza és Latorcza e táji áradásaival kevésbé ismeretesek ezen kiszámitásnak tán hiányul róhatnák föl azt, hogy a nevezett téren a Latorcza is kigyózván a fenebbi eredményben az ő áradáskori fogyasztása is bekebelesitetett. Ez érdembeni felvilágositásul legyen ennyi elég, mikint a Latorcza áradása rövidebb pályáján, tapasztalás után mondom, körülbelül 6 nappal járván a Tiszáé előtt egybe számitásuk, mint különbözőp időbelieknek lehetlen. Mint szintén azon körülményt is ellenvethetnék, hogy a szürti erdőn a felemelt közut-vonal menvén keresztül, az által az átalános egy magasságbani vizfolyás akadályoztatva van? épen nincsen, mivel ez áradatkor azt által szokta hágni; azonban az általa felemelve tartott viz a Szamos magos nagyobb hidak alatt töb lábakkal magasabban rohan aláfelé, mint mennyire az alatta eső vizmagassága fölvétetett.
Miután tehát az alkalmazott teljes kellékü adatok nyomán a Tizsa egyedül átvágások és feltöltelésekkeli szabályozásába befektetendő tőke olly tömérdekre növekednék, és a lehető legnagyobb eredmény felől még sem biztositana – mint ezt lejebb igyeezendünk meg is mutathatni, nagyon kivánatos lenne, hogy az átvágásokat tervező s vezető országos épitészeti igazgatóság, a nagy közönség, különösen pedig a Tiszavölgyi társulat igényeit méltányolva, mind a Tokaji mind az ottan összpontosuló kisebb s nagyobb folyóknak a felső vidékeken medrökben még együtt lévő helyekeni vizfogyasztásait – különben is készen levők s uj költségbe nem kerülhetőket, mint kiszámitásai egyedüli alapját, kiábrándulhatás végett köztudomásra juttassa, mivel addig, mig a tapasztalat s a kézen forgó adatok hiányai be nem bizonyitandnak, ugy hiszem nem magam leendek a mondó: mikint ha gyökerében szándokunk a Tisza ártalmas kirohanásait elfojtani, ugy a Szamost Tokajon alul, magány véleményém szerint pedig Szathmár, Debreczen és Madarast érintve kell a Tiszábe bevezetni. Mivel, ha szembetünő olcsóbbságát nem tekintenők is, eldöntő ok rejlik annak im e kellékében, hogy csak ezen irányban adhatatik meg az erdélyi oldalról lefolyó vizek, és Tisza lapályos utjokhoz arányzott Szamos pályájának azon kellő hossza, melly a Tisza romboló felduzzadhatásai zabolázásaul egyedüli bizonyos szer. (Folyt. köv.)
Galambos Sámuel.
