A zsidók és az uzsora.
A zsidók és az uzsora.
A pest izraelita közönség 1846. dec. 27-kén nagyszámu gyülekezetet tartott, mellyben a derék elnökség e következő nyilatkozatot terjesztette elő:
„Ki éber figyelemmel kiséri azon visszahatást, melly Magyarországban az 1840-ik országgyülés óra az irzaeliták emancipatiója ügyében felmerült, bizonyára észreveendi, miszerint annak alapoka egy részről az összetartásban: „egy mindnyájaért és mindnyája egyért,” a mint elég szerencsétlenül rólunk itélni szoktak; más részről azon visszaélésben rejlik, mellyet sokan, a magában ugyan jótékony, de minden természetes alap nélkül rendezett, telekkönyvi viszonyokat, hitelintézeteket és az életbe lépett váltótörvényt, mellyel az uzsoráskodás visszaélt, illetőleg, elkövetének. Ha mindjárt feltesszük is, hogy a magas kormány s bölcs törvényhozás atyai gondoskodása a hiányzó intézeteket s szabályzatokat nem sokára megalapitani s életbeléptetni fogja, s már magában ez által is könnyebb pénzforgás eszközöltetik; valamint az izraeliták részéről a remélhető birtokolhatási jog kiterjesztésénél, azoknak tőkepénzeik természetes leszivrágását, a birtokba fektetendő beruházások eszközlendik, s végre a haladó kor- s müveltség az összetartás elvét megtörni s minden embert saját érdeme vagy érdemtelensége szerint fogja megitélni s akkint velök bánni, és természetesen az által valamint más vallásuaknál az uzsoráskodást követő szégyen s gyalázat egyedül csak az illető egyént bélyegzendi, 94nem pedig mindazokat, kik azon hitfelekezethez tartoznak, – még is a magyar izraelitákra nézve ohajtható, mindaddig, mig az igazság s emberiségnek ezen követelés hazánkban is teljes érvényre jutand, az ellenszenv, nemlegesség s szenvedőleges állás bilincseit lezárni, hogy azon szellemi kifejlődés, erélyes működés által elősegitessék.
A magyar izraelita alattvalókat mindig a méltányosság szempontja vezérlé, és soha sem valának a communismus és birtokközösség eszméjének pártolói; mikint működhetnének tehát jelenleg olly egyoldalulag, hogy az uzsoráskodásáltal meggazdaguló nehány hitsorsosaik kedveért, az egyedül őket bélyzegző gyalázatok közösen magukra vevén, az által polgári felemeltetésöket letiporva szemléljék?
Azért tettleges szükséggé vált:
1) Az összetartás elve ellen hatni, s oda törekedni, hogy az ország lakosainál azon megitélési s gyanusitgatási rendszer, mellynél fogva egyes izraelita hibája s gonosz tette miatt az egész testület érdekeltetik, jog- és méltányosság szempontjából, felvilágositás s utbaigazitás által megdöntessék, és inkább azon eszmének meghonositásán törekedjünk, hogy valamint a verseny minden hasznosnak, és szépnek nemzője, ugy bizonyosan a magyar izraelita nemesbitésének előmozditására nem keveset fog hatni, ha látni fogják, hogy a mikor a gazdag uszorást a megvetés sujtja, s gyalázat bélyegzi, akkor a becsületes izraelitát keresztény felebarátainak tisztelete kiséri.
2) A valóban létező uzsoráskodást, a mennyiben az, izraeliták által üzetik, meggátolni, erkölcsi befolyással s a vallás által nyujtott eszközökkel törekednünk kell, nagyobb s kisebb körökben erélyesen elnyomni, s a bebizonyult uzsorásokat minden tekintet nélkül, állás, kor- s nemre-nézve a közmegvetésnek s gyalázatnak átadni.
3) Az uzsora segédforrásait korlátozni, a mennyiben az uzsorát elősegitő elemre, t. i. a hajhászokra s a jogpályán nem tisztán működőkre éber figyelemmel forditandó, hogy az esetben szinte a közmegvetés tárgyaivá legyenek.
Ezen czélok elérhetése bár leginkább előmozdittatnék egy – a magyar izraeliták erkölcsi viszonyainak nemesbitésére alakulandó egyesület által, melly különösen a fölebbi irányt tüzné feladatául; de mivel mi az egyásületi ellenőrség gyakorlati kezelésében igen nagy nehézségeket látunk, mindenekfelett ovakodnunk kell a törvényeket megelőző működéstől, vagy biráskodási hatalom utáni törekvéstől, s különösen hogy azon lehetőségnek kitéve ne legyünk, miszerint roszlelkü feladás következtében, ártatlan s becsületes ember az egyesület itelő széke előtt a gyanusitás martalékává váljék; azért kénytelenek vagyunk, ezen eszmét egészen mellőzve, önöket felkérni annak ünnepélyes kimondására, hogy önök valamint becsülik a kereskedő igyekvéseit, midőn az a kereskedés illendő utján magának állást szerezni, s létét biztositani törekszik, ugy mindazon egyéneket megvetni s utálni fogják, kik az uzsorát gyakorolják, s különösen azokat, kik csábitó utakon maguknak e czélra áldozatokat keritenek – hogy vallás és iskolai előadásaikban a fölebbi értelemben s érdemteljes főrabbink által az izraeliták számára szerkesztett „erkölcsi szabályok s kötelességekkel” megegyzőleg fognak nyilatkozni, a gyülekezetek a szerint oktatni s felvilágositani, s már a zsenge koru gyermekekben az uzsora, uzsoráskodás s segédeik ellen az iszonyt s utálatot fölébreszteni, a felnőtteket inteni, hogy továbbá is azon alapelvhez 95ragaszkodva, olly személyeket, kik ezen alávaló keresetmódot gyakorolnák, soha sem községi sem kereskedői vagy más tisztségre ne válasszanak, sőt a mennyire lehetséges, velök minden társasági érintkezést megszüntessenek, s őket általában kor- s nemkülönbség nélkül a közmegvetésnek tárgyaivá tegyék.
Ezen szabályok által, mellyeket bizonyosan az országban az izraelita községek is követni, s az uzsorának mennyiben az, az izraeliták által gyakoroltatnék, ellenműködni fognak, önöknek legjobban sikerülend megmutatni, miszerint, istennek hála! a helybeli községnek s általában Magyarország izraelita lakosainak magva az uzsorának, melly egyesek által gyakoroltatik, ellene van, s hogy ezen kórágat felette szeretné elválasztani az egészséges törzstől, ha eszközei nem hiányzanának. – Továbbá azon előterjesztett szabályok által nem tétetik önöknek kinos kötelességgé, hogy az uzsora ellen mint birósáég működjenek, vagy pedig az elintézést bizottmányra ruházzák. Nem. Erélyesebben hat a vallási s erkölcsi kötelék minden jegyzőkönyvnél s rendszabályoknál. Önök lelkismeretes meggyőződésüket s véleményöket nyiltan kimondják, községünk tagjai önöket megértendik. Bizzák tehát minden egyes lelkismeretére, erkölcsi meggyőződésére s belátására, kit akar mint uzsorást tekinteni, megvetni s kerülni, a következés megmutatja önöknek a helybeli izraelita népség helyes s józan itéletét, önök elérendik tervezett czélukat, s mindazok, kik becsületérzéssel birnak, azon megvetendő keresetágakat elhagyandják, a javithatlanok megismertetnek, kerültetnek, megvettetnek, magukra hagyatnak, s igy büntetést érdemlő működéseikért az izraeliták közönsége többé felelősségre nem vonhatik.
* * *
A fölebbi előterjesztésben kifejlett alapeszméket a községi gyülekezet általánosan, mint saját véleményének s meggyőződésének kijelentését tekinti, s a nélkül, hogy egy különös egyesület alakulna, vagy pedig magát az uzsároskodók ellen mint hatóság felemelné, a pesti izraeliták becsületes jellemében találja annak legbiztosb zálogát, miszerint véle egyesülten az uzsora elnyomására, kicsinyben ugy, mint nagyban, ernyedetlen buzgalommal s minden erkölcsi erővel közremunkálni fognak, azért mindenkinek saját meggyőződésére s lelkismeretére bizza a felett itélni, ki legyen előtte javithatatlan, s igy ki irányában akarja a megvetés s kirekesztés eszközeit használni. A vallás- s iksolatanitó urak pedig ismételve utasittatnak, hogy ezen tárgyat éber figyelemben tartsák, törekvéseinket vallási s erkölcsi intéseikkel gyámolitsák, s ezen egyhangulag hozott végzésünkről a helybeli izraelita lakosok az imaházakban különös s alkalmas hirdetések által értesittessenek.
Adjon isten sikert minden jó szándéknak.
Beküldetett.
