Nézzünk szét.
Nézzünk szét.
1413Encke tanár Berlinből 1846. sept. 25-kén ezeket irja egy ujon felfedezett bolygórul:
„Azon különbségek, mellyeket Uranus pályáján az elmélettel ellenmondásban eddig tapasztaltak, nem egyszer költék fel a gyanitást, hogy ama pályazavart (pályahagyás = Störung) talán egy Uranuson tul levő még fel nem födözött bolygó okozhatja. – Le Verrier a jeles párisi csillagász az idén e körül szigoru vizsgálatokat tőn, és a megfejtve nem volt pályazavar nagyságából és menetéből a helyet meghatározá, mellyen az ismeretlen háborgató bolygónak lennie kell. Közelebbről ezen fölvett bolygónak elemeit és a helyet is, hol keresendő, kijelölte.
Le Verrier sept. 23-kán levélben felszólitá Dr. Gallet, hogy vizsgálódjék utána, és valóban Dr. Gallenak még azon estve sikerült a Dr. Bremiker derék égképe (Hora XXI. az academiai csillagmappákon) pontos összehasonlitásával igen közel a le Verrier által jelölt helyen egy 8-dik nagyságu csillagot felfedezni, melly az égképen hiányzott. Gyenge mozgása miatt még egy estvét várni kelle. Sept. 24-kén a csillag helyéből hátramenőleg (rücklaeufig) már egy perczet mozdult, melly mozgás a le Verrier közlött elemeivel tökéletesen megegyez. A csillag 8-dik nagyságu, még is a föltalálást csak az összehasonlitott égkép pontosságának köszönhetni. A megvizsgált helyek következők:
Sept. 23-kán: 12h 0´ 15˝m. berlini idő, egyenes emelkedés (Rectascension): 328° 19´ 16˝, déli elhajlás: 13° 24´ 8˝.
Sept. 24-kén: 8h 54´ 41˝m. berlini idő, egyenes emelkedés: 328° 18´ 14˝, déli elhajlás: 13° 24´ 30˝.
Még huzamos ideig észlelhető a délkörben.
A szóban levő tisztán elméleti vizsgálat utján történt feltalálás a legfényesebb helyet biztositja minden eddigi bolygófelfedezések között, a le Verrier elméleti felfedezésének. Ezen uj bolygó nagy hihetőséggel két annyi távolra van a naptól mint (a különben is roppant messzeségü) Uranus.
T. B.
