Egyesületi mozgalmak.
Egyesületi mozgalmak.
A nemzeti képcsarnokot alakitó egyesület első közgyülése nmgu főpártoló Majláth György országbiró ő excja elnöklete alatt számos részvényes tag jelenlétében f. é. jun. 2-kán tartatott, mellyben több más tárgyon kivül: a) az eddig ideiglen működött igazgató választmány további három esztendőre megerősittetvén, egyszersmind minden eddigi intézkedése és javallatai jóváhagyattak; – b) határoztatott, hogy jövendőre az igazgató választmány üléseiben hozandó rendelmények érvényessége végett legalább hét tag jelenléte kivántassék; – c) jelentetett, hogy az eddig forgásba tétetett aláirási ivekből visszaküldetett 117. iv s más külön levelek mellett f. é. maj. 29-ig 681 részvény s 629 adomány után a pénztárba folyt jövedelem öszvege némi kamatokkal együtt 8106 ft 14 krra,a költségeké pedig 308 ft 46 krra terjedett ezüst pénzben; – d) határoztatott, hogy a nemzeti képcsarnokba felveendő képek olly megkülönböztető jegyekkel láttassanak el, mellyeken kitünjék, hogy a festvény született magyar vagy honosodott művész munkája. – Alólirt ez alkalmat használván ujolag 818s ismételve kéri a még künn levő aláirási ivek t. cz. birtokosait, hogy azokat minélelőbb visszaküldeni sziveskedjenek.
Mátray Gábor egyesületi titkár.
A kisdedovó i. m. t. egyesület választottsága nem régiben felszólitást vett Lugosról, hogy az ott keletkező intézet számára kisdedovót küldjön, kinek évi tiszt dijúl alapitva van szabad lakáson kivül 200 fr. p. p. 24 pozs. m. tiszta buza, 12 p. m. kukoricza 12 p. m. burgonya, 1 p. m. bab, 12 öl fa, 6 akó bor, 1/2 mázsa gyertya. Intézkedik is a választottság, hogy az alapitók igényeinek, s az ügy érdekének megfelelő egyént alkalmazzon. – Egyébiránt a közügynek hasznos, az egyesületnek becsületére váló, olvasóinknak pedig kedves dolgot vélünk tenni, ha midőn e becses egyesületnek hatalmas terjeszkedést és virágzó gyarapodást lelkünkből ohajtunk, olvasóinkkal egy igen ajánlatos programmot közlünk, mellyet ezen egyesületnek egyik növendéke* nem rég történt alkalmazásakor az ezt követelő vizsgáló választottságnak benyujtott. Ebből kiki láthatja, hogy ezen egyesület, melly illy felfogású és készültségű egyénekkel buzgó ellátni a hazában bár tetemesebben szaporodó kisdedovó intézeteket, a legmelegebb részvétet a legáldozatosabb hazafiui és emberiségi pártfogást érdemli. A Programm szóról szóra im következik:
Halász Márton. Gyomára alkalmazott kisdedovó. (Ez intézet alapitója a földes uraság T. Vodiáner Sámuel ur.)
A kisdedovás kezdő vagy kisgyermek-nevelés, e szerint a kisdedovó-intézet a szülői ház pótléka, a kisdedovó pedig egy jó és értelmes atya helyettese. Hinc omne principium.
A kisdedovás tehát, mint nevelés, a következő czikkeket foglalja magában: I. testi nevelés, II. erkölcsi, hová tartozik a vallásos érzés felébresztése is, III. értelmi nevelést; s ezektől mintegy különállók emlitendők még: az izlésbeli és életügyességre képzés. –
Mindenik czikk továbbá, mint nevelési czikk, a következő három pontot foglalja magában: óvás, fejtés, javitás. Első dolog tehát megovni a természeti tehetségeket a rájok jöhető károktól, hogy igy a természet azok fejlesztésében szabadon működhessék; továbbá, a természet ezen fejlesztési munkáját, mennyire czélszerüen lehet, elő kell mozditnunk magunknak is; s végre, ha valamelly hiba már csúszott volna be kisdedünk akár testi, akár szellemi lényébe, annak megorvoslásán kell fáradoznunk.
I. Testi nevelés vagy testi ovás, fejtés és javitás. – E tekintetben fő gondom leend:
1) Megovni kisdedimet valamelly testökben történhető kártól, minők lehetnének valamelly tagmetszés vagy törés, egészségöknek ártó vagy talán épen halált okozó eset. És ezt igy teendem:
a) Minden veszélyt hozható dolgokat és szerszámokat, mennyire lehet, körökből eltávolitok, vagy ha kezökbe veszik, szüntelen szemmel tartván őket, vigyázok hogy kárt ne tegyenek, sőt az azokkal való bánásba beokuljanak.
b) Mennyire lehet kisdedimet mindig szemem előtt tartandom, leginkább pedig midőn testgyakorlást visznek véghez.
c) Hogy feljövet és lemenet valamelly baj ne érje őket, arra nézve is megteszek, mit megtehetek. Mit erre nézve előlegesen lehetségesnek gondolok az leend: hogy azokat, kiket nem szoktak haza kisértetni, minthogy ez falusi s kisvárosi helyeken meg szokott esni, részint azon utczabeli nagyobbak felvigyázása alá adom, részint azon egyén által kisértetem haza, ki valamelly szomszédbeli gyermeket visz haza az intézetből.
2) Ügyekszem megóvni kisdedimet betegségtől. Ennél fogva:
a) ügyekszem őket megovni a mostoha idő káros befolyásától, mind az intézetben, mind lemenet és feljövet, s időhez alkalmazott légmérsékben tartom őket a nélkül mindazáltal, hogy elkényeztetném. Intézetbe léptökkor felső ruháikat levetik, netalán nagyon elázott lábbelijeket is, s midőn az intézetből kilépnek veszik fel 819megint, s hogy az utczán ne ácsorogjanak, arról is gondoskodni fogok.
b) Megóvom őket a tisztátalanságtól, még pedig mennyire lehet, mind testöket, mind ruhájokat, mind szobánkat s annak levegőjét tekintve. Hol szennyet, piszkot látok, mennyire tehetem, tüstént elenyésztetem. A piszkos gyermek megmosdik arra rendelt helyen, vagy megmosdatik, a fésületlen megfésülködik stb. A tisztaságra nézve egy leánykákból szerkezett biztosságot szándékozom állitni, hetenként változandót, m. e. három személyből, a dajka elnöklete, s az én számvetésem alatt. Szóval, a tisztaságot és csint, mint népünknél tulságosan hanyaglott erényeket nagyon fogom szorgalmazni, mennyiben t. i. az, az én körömbe esik. A szülők ebbeli sértését gyöngéden fogom kerülni.
c) Ügyekszem őket megóvnia mértékletlenségtől. Az evés, ivás és alvásbeli mértéktartás előmozditására én legfelebb csak okos szóval s czélszerü mesécskékkel hathatok kisdedim közt, ezek kevesbé esvén az én rendelkezésem alá. Ellenben az ültetés, elmebeli foglalkoztatás, erős mozgás, hoszas küntartás s több illyesekbeni mértéktartás egészen az én körömben leend. Különösen az ültetés és elmegyakorlásban tartózkodom tullépni a mértéket, mellyek nagy kárára volnának a kisdedek mind testi, mind lelki fejlődésének.
d) Ügyekszem őket állandó vidámságban tartani, mit a szünetleni de változatos foglalkoztatás erőtetésnek, s goromba bánásmódnak eltávolitása által fogom leginkább eszközleni.
Ugyanazon eszközök, mellyek a test egészségét előmozditják, u. m. vidámság, foglalkoztatás, mértékletesség, tisztaság, egyszersmind a lélek egészségét is, vagy az erkölcsöt előmozditják.
Az eddig mondottak arra czéloznak, hogy a természetnek akadály ne tétessék a kisdedek testi tehetségei fejlesztésében, de a természetnek ezen fejlesztési munkáját elő is kell segitnünk, mi czélirányos gyakorlások által esik meg. Ezen gyakorlások pedig vagy csak egy tagot s műszert, vagy többeket, sőt az egész testet munkásságba teszik, s vagy csak azok erejét, vagy egyszersmind azok ügyességét is czélozzák, p. o. a beszéd, ének, kiáltás, a szóműszereket és tüdőt; a hajitás, a kar és mell idegeit; a czélhajitás ezenkivül még a szemet is; futás, ugrálás, kuszás a láb, mell és kar idegeit; katonásdi, egyensúlytartás s több illyesek, testi erővel egyszersmind ügyességet is fejtenek.
S igy már egészen tisztában volnánk, ha mindenik kisdedünk teljesen ép volna, de talán lehet köztök vagy egy dadogó, sejp, szónyujtó, ferde nézésű s több illyesek. Ezen hibák kijavitásán fáradoznunk kell. A dadogót erőltessük a szó tiszta és pontos kimondására, a sejpet hasonlólag, még pedig itt leginkább r-es szókat használjunk, minők: Répa, retek, mogyoró, Ritkán rikkant a rigó.
A szónyujtót hasonlag pontos kimondásra kell szoktatnunk. Ennélfogva nemcsak czél elleni, sőt botránkoztató azon szánásra inditó szóéneklés, mi több intézetekben hallhatni. Ez a német kegyeskedés kifolyása lehet szinte, de nekünk bár a mi kisdedink sorsa sem kevésbé sőt tán inkább szánandó, mint a németeké, mégsem kellene utánoznunk, legalább kifogásképen, hogy velök énekeltessük beszéd helyett sorsukat. – A ferde nézésüt a tárgy egyenes szemléltetésével javitgatjuk, ki buta félénkségből szegzi földre szemét, azt bátor és illendő szembenézésre serkentjük stb.
A testgyakorló gépek közül azokat tartom legjobbaknak, mellyek elég gyakorlók s mégsem veszélyesek, illyenek azok, mellyeknél a gyerek történhető bukás esetében lábbal esnék lefelé, minők p. o. a kuszófa, négyes kötélhinta, az alacsony egyensúlytartó müvek, mell, kar gyakorló gépek stb.
Végül megjegyzem, miszerint a testi erőfejtésével össze kell kapcsolnunk a lelki erő fejtését, melly leginkább ugy esik meg, ha bátorságra és kitartásra szoktatjuk őket.
(Következik II. az erkölcsi nevelés.)
