Óvány-törvényi elvek.
Óvány-törvényi elvek.
(Folytatás a Hetilap 37-dik számához.)
Mondottuk előbbi czikkelyünkben, miképen az iparegyesület nem ohajtja, hogy az alkotandó óvány-törvénynek alapelveül megtartassék az országgyülési kerületi választmány által ajánlott titkosság. Nem ohajtja t. i. azért, mert inkább ajánlja, hogy mindazon találmányok, mik külföldön biztositvák, bár legyen leirásuk köztudomásra vagy nem, hazánkban kizáró oltalom alá fogadtassanak; – mert továbbá az előleges censurákat terheseknek, veszélyeseknek és fölöslegesnek hiszi. S ezen két motivatiot bővebben ki is fejtettük. Még egy harmadik indok is van, s ez az, hogy az iparegyesület nem tartja ajánlatosnak, hogy a találmányok az óványi idő két harmada alatt titokban maradjanak. – Most ez indoknak részletes előterjesztése következik:
S valóban nem is ajánlkozik e titoktartás semmi lehetséggel és haszonnal, holott ártalmai mind a feltalálóra mind a többi iparüzőkre, mind végre az industria közös érdekeire nézve vagyok.
Akármelly üzletnek, mellynek czikkelyei közkézre kerülnek, titokban tartatnia többé nem lehet az iparköri tudományok mostani előhaladottsága világánál, – mathematicai utánszámitások és vegybontások felvilágositanak minden titkot. – S nem is titoktartás által éretik el azon czél, mellyért szükségesnek mondatik, hogy t. i. az utánzások el háritassanak, mert a kizáró oltalom eltilt minden utáncsinálási szabadságot, s az utánzás birságai meg is adják e tilalomnak a kivánt sanctiót. – Egyébiránt az utánzásoknak eleje is könnyebben vétetik, ha a tilalmazott módszer köztudatra bocsátatván, mindenki ismeri, tudja a tilalom tárgyát; holott a titokban tartott módszerre más is rá találhatván, nem tudhatja, hogy az már szabadatlan gyakorlatu. És igy, bár megovathatik a titokban tartott találmány kizáró gyakorlata: de meg nem menekedhetik annak tulajdonosa a sok tilalmi 666keresetektől, perektől s törvénykezési költségektől, miket pedig, valamint az iparüző figyelmét, idejét elvonni az üzlettől, kivált hazánkban, a perek és jogászok e honában, nem tanácsos.
Többire e titoktartás, igazságtalanság forrásu a többi iparüzőkre, kik mert a titoktartás mellett nem tudnak semmit a szabadalmazott üzletről: talán tömérdek mértékben ismétlik azon áldozatokat, mikért a szabadalmazott feltaláló ugyan már élvezi jutalmát, de ők csak a nyakokra rovandó perekben, birságokban stb. szenvedendik ártalmait. S miképen óvakodjanak mind ezen balságok ellen, ha a status nem teszi azon helyzetbe, hogy előleges ismeretök legyen a dologról, melly vétkökül fog tulajdonitatni?
Nem kevésbé figyelemre méltók az ártalmak, mik az industriát nyomják e titoktartás miatt. Mint már fölebb érintők, a titoktartás hosszu ideje alatt nem hathat a találmány azon haszna, melly a további eszme-ébresztésben, utmutatásban áll, és elvonatik a fáklyavilág mindazoktól, kik nem mint a feltaláló, körűlhálózva az egyszer fölfedezett eszme által, azt tovább is fűzhetnék és gyakran egészen más mezőkön tehetnének fölfedezéseket. – Mennyi uj találmánynak, legalább javitásnak hasznait vesztené tehát a status e titoktartás miatt? – Ezen fölül van igen sok találmány, melly meg nem szilárdulhat, meg nem nyerheti azon kiterjedést, mellyre érdemes volna, csak azért, mert czikkelyei iránt sem keletkezhetik köz bizodalom, mivel készités-módjuk ismeretlen. Példaul elég legyen itt fölhozni az annyira közfogyasztásu czikkelyét az eczetgyártásnak, mellyre nézve mulhatlanul kell, hogy az eczet alkatrészei ismertessenek, különben használatára a közönség nem fogván elhatározni magát.
Ezek voltak, miket az iparegyesület a titkosság elve ellen adott elő fölterjesztésében.
A második elv, miben az országos kerületi választmány nézetétől az iparegyesület némileg eltér, az, miszerint a tisztelt választmány az idegeneknek óványt ajánl adatni, ha külföldön ovott találmányaikat Magyarország határai között is gyakorlatba ohajtják hozni; e részben az iparegyesület azon megszoritást inditványozza, hogy idegennek a külföldi találmánynak hazánkban leendő gyakorlatára nézve csak ugy adassék kizáró oltalom, ha nemcsak vállalatát, hanem személyét is nálunk telepiti meg.
667Ez inditvány tételére az iparegyesületet azon ránk nézve veszedelmes lehetség határozta, miszerint félhető, hogy kivált a szomszéd örökös tartományok biztositott föltalálói, csak azon czélból, nehogy találmányok más által virágzásra emeltessék honunkban, magok fognak kizáró jogot szerezni magoknak, s az üzletet csak olly mértékben folytatandják, miszerint joguk elvesztését félteniök ne kelljen, s igy hazánk müiparát e tekintetben lebilincselve tarthassák. Ez aggodalom bővebb megértetéseül megjegyzé az egyesület, mikint ő azon találmányokra nézve, mik külföldön még nincsenek szabad gyakorlatra bocsátva, de kihirdetve sincsenek, megkivánja a belföldieknek adni azon szabadságot, hogy hazánkban ez üzletre kizáró jogot szerezhessenek a külföldi föltaláló engedménye nélkül; s igy igen is lehetne azon eset, hogy nálunk meg volna honositható a külföldi találmány, külföldi birtokosának hozzájárulása nélkűl is, – s ezen eset biztositására ajánltaték tehát, hogy a külföldi, ha nálunk is váltana oltalmat, ez által ne akadályoztathassa üzletének emelkedését, hanemha személyes érdekeivel is hazánkhoz csatlakozik.
Azon esetre pedig, ha inkább a törvényjavaslat kevésbé korlátoló elveinek kellend megmaradnia: az iparegyesület legalább azt ohajtá, hogy szigoruan megtiltassék az idegennek, a ki külföldön is gyakorlott üzletére hazánkban is biztositványt nyerend, hogy semmi szin alatt se szabadjon a külföldi telepén készitett czikkelyeket az országba behozni, hanem itteni forgalomra csupán belföldi vállalata készitményeit fordithassa.
A személyes és vállalati megtelepedés ez elvét, ugy hiszszük, az azótai fejlemények és esetek még inkább szükségesnek bélyegezték. – A védegylet mozgalmai sok külföldi vállalkozóban ösztönt ébresztettek bejönni Magyarországra, de csak félig meddig. Hiszen természetes, hogy törvénynyileg nem sanctionált kezdemények nem is támaszthatnak a külföldi vállalkozóban definitiv elhatározást, s még természetesebb, hogy a terrorismus, intimidatio, gyanusitás, becsmerlés és rágalom annyi fegyvereivel üldözött védegyleti eszme azt még kevésbé tehette. Tehát csak kisérletűl tervezének sok gyárnokok bejövetelt; egy két szővőszékkel például, – itt fiókgyárakat állitandók, – mi alatt alkalmasint azon számitás is rejlett, hogy e filiatio ürügye alatt külföldi készitményeknek is hidat biztositsanak a kizárólag magyar forgalom piaczaira. S illy félvállalat nem egy van az országban a védegylet óta, – s ennek igazgatóságához még több hasonló tervezés érkezett, csakhogy aztán vissza is utasitatott.
A filiálisok illy rendszere félhető leszen ezután is, különösen a már fölebb érintett bilincselési szándékból, az óványos vállalatokra nézve, egyebekben pedig azért, mert a gyárnok költséges telepitésü gyárát nem könnyen fogja amott elpusztitani, hogy ujból állitsa fel itten; mert a személyes bátorság tekintetében sokkal biztositvább ott, mint lenne itt stb. – A mint tehát mos részt a magyar absentisták, részint az idegen jószágbirtokosok szivárogtatják ki hazánk földbirtoki jövedelmeit: ugy ezután a filialis gyárak vagy nagyszerűbb iparvállalatok tulajdonosai, lakhatván külföldön is, a hazai műipar gyümölcseit is kihordanák, szégyenadóképen, mellyet gondatlan vendégszereteteink birsága gyanánt fognák külföldieknek fizetni. – Ide járulnak a nemzeti érdekek tekintetei is. Veszélyes magyar nemzetiségünkre 668nézve a külföldi elemeknek föltételek nélküli beköltözködése, melly csak addig tart, meddig épen a calculus eredményei ajánlják az itt maradást, s még veszélyesebb az industriát országos hatalommá ugy nem növelni, hanem emelkedni hagyni, hogy annak egyes tényezői ne legyenek, hogy igy mondjuk, testestől lelkestől a magyar érdekekhez csatolva. Mi érdeke leszen pedig az ollyan gyárvállalkozónak a magyar ipar irányában, ki külföldi vállalatának kisebb, hitványabb részét ületé ide, mig üzletének nagy erejét külföldön dolgoztatja, de jövedelmét még is tőlünk szándékozik vonni? – Azért azt hisszük, az iparegyesület azon kivánsága, hogy az idegen találmányos itt csak ugy kaphasson óványt, ha vállalata mellett maga is itt telepszik meg, aláirható mindenki által.
Voltak még az iparegyesületnek némelly apróbb jelentőségü észrevételei is a kerületi választmány javaslatára, – de mellyeket más adandó alkalmakkal fogunk megérinteni, nehogy egy folytában igen is hosszuvá nyuljon különben is száraz fejtegetésünk.
Mesterffy.
