A tökélyesitett orgona-gépészet (Orgel-Mechanik), összehasonlitva a közönségesen divatozó kontárgépészettel.
A tökélyesitett orgona-gépészet (Orgel-Mechanik), összehasonlitva a közönségesen divatozó kontárgépészettel.
A Hetilapban taval rövid tudósitás közölteték Brecht István hazánkfiáról, ki ritka gépészi tehetsége által a környék figyelmét és bámulatát már régen magára voná; egyszersmind felszólitatunk, – kik őt ismérjük – a bővebb tudósitásra. Alulirt ezen jeles gépészt személyesen ismervén, s munkáin a gépészi lángész kétségbehozhatatlan jeleit látván, édes kötelességemnek tartom őt a hazával közelebbről megismertetni, s az illetők figyelmébe és pártfogásába ajánlani. – Mi nevezett hazánkfiát különösen feltünővé teszi, ez azon ügyessége, – mi csalhatatlan jele gépészi lángeszének, – hogy bárminemü gépeket vagy műszereket egyszer meglát és megvizsgál, azokat egy tekintetre azonnal képes utánozni, sőt némi studium után nagy részben tökélyesiteni is. Igy tökélyesitette magától, saját teremtő lelke által az orgonagépészetet – holott mástól soha nem látta s nem tanulta az orgonacsinálást – 23 olly lényeges javitást fedezvén fel, hogy a leghiresebb nagy városi orgonacsinálók által készült orgonák, az ő általa készülttekkel összehasonlitva, – valóságos kontármunkák; s bátran merjük állitani, hogy a tökélyesitett orgonagépészetnek legujabb korszaka nála kezdődik – ő levén annak teremtője* De hogy ez ne pusztán légből kapkodott tulságos, s másokat kisebbitő állitásnak tartassék, – hanem felőle mindenki meggyőződjék, s nevezett hazánkfiának ritka technikai ügyessége annál inkább kitűnjék: hasonlitsuk össze pontonkint az ő uj felfedezett 23 javitásból álló tökélyesitett orgonagépészetét a közönségesen divatozó s más orgonacsinálók által használt gépészettel.*
Az általa készült több orgona közt különösen feltünő az ujwerbászi reformátum és lutheránum templomban legujabban készült 14 és 24 (nem 23 mikép taval a Pesti Hirlap hibásan közlé) változatu orgona, mellyek az általa felfedezett 23 javitást magában foglaló tökélyesitett gépészet szerint készültek.
A tökélesitett gépészet a számok alatt, – a közönséges pedig a számok utáni kikezdésekben adatik elő.
1) A tökéletesitett gépészet szerint a nyomantyúk (clavis) a nyomantyúzatban (claviatur) két csavarral megerősitett bebőrözött sárgaréz-arczokkal (Messingbacken) ellátva, sárgaréz szegekben mozognak.
A közönséges gépészet szerint dolgozó orgonacsinálók ezen arczokat fából készitik, mellyek nedves időben megdagadnak, s a nyomantyúk könnyü mozgékonyságát megakasztják.
2) A két nyomantyuzat össze- és lekapcsolása (Anund Abkuppelung) játszás közben minden eröltetés nélkül a térdek segitségével történik.
A közönségesen divatozó gépészet szerint, a két nyomantyúzat összekapcsolása, két- vagy egy register gombbal 672a kezek segitségével történik, mi az orgonázót játszás közben akadályozza, és felette alkalmatlan.
3) A gépészet a játékasztalban elől szurantyúval (Stecher) úgy készitetik, hogy a szurantyú a nyomantyú terhével a gépészetet folyvást egyenlékeny rugalomban tartsa.
A közönséges organacsinálók a gépészetet a játékasztalban huzonyokkal (Traktur) készitik, melly a szelepet (Ventil) felhuzza, midőn a nyomanytyu valamelly mérlegen mozogván, szüntelen hézakra van szüksége, mi nélkűl a sip utána hangzik.
4) Mindenik szurantyú alól kemény fával foglaltatik be, mellybe egy sárgaréz-tok (Kapsel) 3 ujjnyi hoszuságu csavarral srófoltatik, hogy a nyomantyúk mindig egyformaságban tartassanak; ezen csavarral keresztben (quer) átsrófoltatik, hogy abban szabadon mozoghasson.
A közönséges gépészet huzonyokkal készitetvén, a nyomantyúk folytonosan egyformaságban nem maradhatnak: s innét származik aztán a gyakori utánasipolás; de ha – a tökéletesitett gépészet szerint – szurantyúval készitetik, ugy a nyomantyúknak nincs levegőre szüksége, hanem a szurantyú és nyomantyú terhével folyvást megmaradnak az illő feszültségben, és soha utána nem sipolnak.
5) A szegletmértékek mind sárgarézből készitetnek, és mindenik különkülön egy aczél csapban (Zapfen) mozog, melly forgószéken (Drehstuhl) kerekitik ki, belőlről pedig két arczczal bőröztetnek be, és ruganyosan megkeményitetnek.
A közönséges gépészet szerint dolgozó organacsinálók a szegletmértékeket mind fából készitik, és a fa szegletmértéktartóba (Winkelhakenstock) foglalják, mellyek nedves időben megdagadván, megakadnak; s ez okozza aztán az ujjakat elzsibbasztó nehéz játszást: mivel a hozzá megkivántató szeleprugótollakat (Ventilfeder) igen erősre kell késziteni.
6) Mindenik szegletmérték egyenkint sárgaréz tokban mozog, és ugy készitetik, hogy mindegyiket tetszés szerint külön külön ki lehet a szegletmértéktartóból venni.
A közönséges gépészetet kitanult orgonakészitők a szegletmértékeket mind a szegletmértéktartóba foglalják, – melly miatt azokat nem lehet egyenkint kivenni, hanem egynek kivételéért és megigazitásáért az egészet kell felbontani és kivenni, – mit csak orgona-készitő vihet véghez; és igy illy csekély hiba kiigazitására is mindjárt orgona-készitőre kell szorulni, – mi felette költséges. A javitott gépészetben pedig ugyan ezt maga az orgonázó kántor is véghezviheti.
7) Mindenik huzony 4 lábnyi távolságra megkapcsoltatik; a kapocstartók (Gliederstock) sárgarézből készitetnek, s aczél és sárgaréz tokokban mozognak.
Más orgonakészitők a fekvő huzonyokat sohasem kapcsolják meg; a honnan játék közben egymáshoz ütődnek s összekuszálódnak; és mivel angyon hoszúk, könnyebben elhuzódnak mint a megkapcsolat rövidebbek.
6738) A fekvő huzonyok – a tökéletesített gépészet szerint – 1/4 ujjnyinál szélesebbek nem lehetnek; hogyha netalán elhúzódnának, a szurantyú és nyomantyu terhe által állandóul vizirányos fekvésben, – a függő huzonyok pedig függőleges irányban maradjanak.
A közönséges gépészet szerint dolgozó orgonacsinálók ezen huzonyokat igen szélesre és vastagra készitvén: igen erős szeleprugótollakat kivánnak, melly miatt elhúzódnak, s vizirányos fekvésben nem maradhatnak, s a játszást rendkivüli nehezitik.
(Vége következik..)
